A szabadkígyósi Wenckheim kastély

A KTE XIII. Nyári Akadémiája keretében megnéztük Szabadkígyóson a Wenckheim kastélyt és parkot, aminek történetéről egy idegenvezetéssel is foglalkozó hölgy mesélt nekünk.
A német eredetű Wenckheim család beházasodás útján került Békés megyébe, majd annyira meggazdagodtak, hogy egész Békés megye az övék lett, Kétegyházát és Békésszentandrást kivéve.
Az 1800-as évek elején élő gróf Wenckheim József Antal jó gazdálkodó hírében állott, ménese olyan híres volt, hogy 1857-ben Ferenc József és neje magyarországi körútja során megnézte gyönyörű birtokát. Az ő nevéhez fűződik Újkígyós alapítása is, ahová 100 Szeged környéki dohánykertész-családot telepített. Ezzel a napóleoni háborúk idején a dohányzárlat okozta hiányt pótolta, valamint a dohányból meggazdagodott. A pénz mellett azonban nem volt örököse, így 67 évesen harmadszorra is megnősült: elvette a kulcsárnő 22 éves lányát. Az esküvőnek a rokonság azonban nem örült annyira, a gróf unokaöccse, például egy koporsót küldött, amiből a legendák szerint Jókai az Egy magyar nábob ötletét merítette.
A házasságból megszületett az örökös, Wenckheim Krisztina. A 4 évesen árván maradt lány első unokatestvéréhez, Wenckheim Rudolfhoz ment hozzá (aki a koporsóküldő fia). Ők építtették a Szabadkígyóson álló neoreneszánsz kastélyt, amely településen addig csak az uradalom majorsági épületei álltak. (Az eredeti Harruckern-Almássy-Wenckheim kastély Gyulán található, a vár mellett.)
Az Ybl Miklós tervezte kastély 4 épülete 4 év alatt (1875 - 1879) épült fel, de avatására 1882. júliusában kerülhetett sor, ugyanis 3 évig tartott a berendezése. A 12 bejárattal, 52 kétszárnyas ajtóval és 365 ablakkal rendelkező épület alatt teljes egészében pince van. A kandallók csak hangulati elemként szolgálnak, ugyanis a fűtést légbefúvással oldották meg, a pincében található fatüzelésű kazán és a falban futó porceláncsövek segítségével - mint a Parlamentben. A világítást gázlámpák biztosították, amihez az erdőben lévő lévő biogáz-üzem fejlesztette a gázt, mezőgazdasági hulladékból. A kastélyban volt könyvtárszoba is, aminek könyvszekrényeit olasz ácsok mocsári tölgyből készítették.
A család a földszinten lakott, a vendégszobák az emeleten voltak. 7 gyermekük született, akiknek zenetanára Erkel Adél volt (Erkel Ferenc felesége). A nyári időszakot töltötték a kastélyban, télen budapesti palotájukban éltek, ami most a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja.
A kastélynak nem sok eredeti berendezése maradt meg, a második világháború alatt ugyanis gazdátlanul állt. 1945-ben egy országos hírű mezőgazdasági középiskolát költöztettek az épületbe, ami 66 éven át, 2011. június 14-ig működött a kastélyban. Ottjártunkkor épp kiköltözőfélben volt a Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, Szabadkígyós, így még félig láthattuk a család- és iskolatörténeti kiállítást, a könyvtárszobában működő iskolai könyvtárat, a kastély ebédlőjében lévő tornaeszközöket. A családi kápolna után felmentünk a toronyba is, ahonnan be lehetett látni az egész környéket, majd a parkban sétáltunk.
A kastély még így, felújítás előtt is gyönyörű, a kertjében labirintusos sövények, mesterséges tó, forrás, olyan igazi zegzugos, kalandozós.
Fényképek a KTE albumában és az 1969-ben, az épületben forgatott Szeressétek Ódor Emíliát című filmben.

Biciklivel a vándorgyűlésre - és tovább is

És igen, sikerült! Eltekertünk Budapestről Pécsre! Így biztosan mi lettünk azok, akik a leglassabban érkeztek meg Pécsre, az MKE 43. vándorgyűlésére. Útközben láttunk néhány könyvtárat is: Ráckevén és Sárszentlőrincen csak kívülről, míg Illyés Gyula szülőházában és Lázár Ervin iskolájában, Felsőrácegresen belülről is, valamint Petőfi emlékméhest Borjádon.

Miután sikeresen megérkeztünk Pécsre, részt vettünk a vándorgyűlésen, kicsit megpihentünk, kipróbáltuk a koli mosókonyháját, majd tekertünk tovább, így jutottunk el Bajára, Szegedre és Gyulára is, hogy Békésszentandrás, Albertirsa érintésével újra a fővárosban kerekezzünk. Városnézésekkel, vándorgyűléssel összesen 2 hétig tekertünk, az elején hőségriadóban, aztán esőben.
A vándorgyűlésen nagyon jó volt látni egy iskolai könyvtárat, rengeteg saját rendezvénnyel, szakkörrel, a szakkörösök által szerkesztett iskolaújsággal. Mivel Pécsre már szerda délben megérkeztünk, idén végre jutott idő a könyvtárlátogatásokra is, a szekciókat azonban megint besűrítették egy délelőttbe, bár azért maradt délutánra is érdekes beszélgetés. A városból láthattunk volna kicsit többet is - inkább könyvtárat néztünk, vagy a biciklimet gyógyították, de már tervezzük a Győrbe tekerést!

Fiatal könyvtáros - reflekt

Kiírták az újabb pályázatot, le is járt a határideje, így folytatom a hagyományt, és én is megírom milyen volt az év fiatal könyvtárosának lenni 2010-2011-ben.
Röviden: furcsa
Hosszabban: tényleg furcsa.

Az Ádám által megírt cikkben előforduló javaslatok közül valami azóta megvalósult, pl. PDF-ben elérhetőek az eddigi nyertes dolgozatok, de azért gondolataim, javaslataim nekem is lennének a díjjal kapcsolatban:

• legyen vmi rövid ismertetés (5 perc, nem több), amiben elmondhatom mit is írtam és miért
• Baján megkérdezték, hogy mi történt a Debreceni Egyetemen az elmúlt egy év alatt, milyen az élet a vándorgyűlés után - én is kíváncsi lettem volna, hogy mi történt mondjuk a 2, 5, 10 évvel ezelőtti fiatal könyvtárossal (könyvtáros-e még, ugyanott dolgozik-e, merre haladt a témájában, egyáltalán folytatta-e...)
• mivel én voltam a 10., aki a díjat megkapta esetleg egy extra vándorgyűlési szekció/szakmai folyóiratszám/honlaprész, ahol az eddigi díjazottak elmondják/leírják, hogy mi történt velük, hol tartanak - idén még lehetne ezt, hiszen 2001-ben osztották ki az elsőt, az meg pont 10 éve volt
• de a lényeg nem az, hogy beszéljünk, hanem
• kicsit megismerhessük egymást
• így is építhessünk kapcsolatot
• látni lehetne, hogy hosszú távon mi is történik egy fiatallal a pályán
• a publikációs érdektelenséget én nem tapasztaltam, rögtön 2 ajánlatot is kaptam a megjelentetésre, hogy ebből miért nem látszik semmi, az hosszabb történet
• nehéz úgy bekapcsolódni a könyvtári vérkeringésbe, hogy
• nem Budapesten dolgozom
• heti 5 napból 4-en órám van...
• így nehezebb mindenféle könyvtáros eseményen/rendezvényen ott lenni
• olyanok közé kerülök be, akik 10-20-30-40 éve kb. havi rendszerességgel találkoznak kirándulásokon-konferenciákon-rendezvényeken és személyes dolgokról beszélgetnek
  
• nem kaptam konkrét értékelést a dolgozatomra
  (Igen, megnyertem, örülök is neki, köszönöm, de jó lenne tudni, hogy mi volt jó, min lehetne még javítani.)
• kellemes volt, ahogy a vándorgyűlésen többen ismeretlenül is rám mosolyogtak
• olyanok gratuláltak, akiknél nagyon meglepődtem, így sok ismerősömről derült ki, hogy vannak könyvtáros kapcsolatai
• nem tudom hányan pályáztunk, a többiek miről írtak, pedig érdekes lenne tudni, hogy mi foglalkoztatja a fiatalabb könyvtároskollégákat
• esetleg a fogadásra nem csak az adott év, hanem az előző (2) év fiatal könyvtárosát is meghívni - tapasztalatcserére, beszélgetésre, kapcsolatépítésre. Esetleg.

Nem voltam túl összeszedett, és kissé csapongtam, valamint én sem éltem eléggé ezzel a lehetőséggel. Mert az év fiatal könyvtárosa szerintem nem díj, vagy megtisztelő cím, hanem lehetőség. Lehetőség arra, hogy az illető nevét megismerjék, bekerüljön a könyvtári keringésbe, megszólalhasson. Hamarosan átadom a stafétát, így kívánom hogy a következő évek fiataljainak sikerüljön ezzel jobban élni, vagy enélkül is elérni amit szeretne!

Könyvtár - előtte és utána

Tanítás szempontjából a tavaszi félév kicsit könnyebb volt mint az őszi, helyette oktatáselméleti, mások által is érthető tematikakidolgozós kérdésekbe áshattam bele magam.
És folytattam a hagyományt. A félév elejét általában az előzetes tudás felmérésével kezdem. A hallgatók önbevallás útján elmondják, hogy volt-e már könyvtárhasználat órájuk, és mit is várnak tőle; valamint 5 szóra asszociálnak a könyvtárral kapcsolatban.
Idén asszociáltak a félév elején és a félév végén is. A különbség eléggé szembetűnő.
A félév elején:

A félév végén:

Ez még csak a nyers, a hallgatók által írt szó szerinti kifejezések halmaza. Így pl. a félév eleji listából a csönd és a csend 2 külön mezőt alkot, de még így is dobogós a csend.

A félév végi lista pedig egy kicsit a kurzus kritikája is, de láthatók benne a félév kiemelt témakörei és/vagy ami a leginkább meghatározó volt számukra. 

Részletesebb értékelés, a fogalmak egységesítése később jön még.

TéT, de tényleg

TéT, azaz Tanulás életen áT
Angolra járok. Ez nem lenne nagy újdonság és esemény, és nem kerülne be a blogba, de mégis bekerül, mert

• a kerület által szervezett nyelvtanfolyamra járok, ami ingyenes ;-)
• így az összetétel eléggé vegyes: sokan vannak a nyugdíjasok, középkorúak is, így
• tényleg megvalósul az élethosszig tartó tanulás, a LLL, amire az andragógia szakos hallgatók miatt is érzékenyebb lettem, meg magamon is érzem a szükségességét
• eredetileg 50 fős csoportokat hirdettek,
• de a nyomtatott jelentkezési lapon 74 név szerepelt
• a tanfolyam kb. közepén ...+1 fő írta alá a jelenléti ívet
• mivel felnőtteket és tömegesen oktatnak, így módszertan szempontjából is érdekes a tanár munkáját figyelni
• a tanfolyam tematikája arra összpontosít, hogy magunkról tudjunk beszélni, így előfordulnak extra szavak is (pl. mérlegképes könyvelő)
• bár csak kezdő tanfolyamról van szó, az hogy hetente kétszer másfél órát ott ülök és angolozom, érezhetően jót tesz az eddigi tudásomnak,
• hiszen úgyis felelevenítésnek járok oda, mielőtt újra belekezdenék komolyabban az angolba
• a többség, akikkel beszélgettem - velem együtt - a magyar angolnyelv-tanítás áldozata: többször újrakezdés, sok tanár, nagy szünetek...
• már sokkal jobban értem azt a könnyített olvasmányt is, amit előtte pont azért hagytam abba, mert  a vonaton nem sokat értettem belőle, annak ellenére, hogy olyan nyelvtani szerkezetek és igeidők vannak benne amiről a tanfolyamon szó sem volt

Szóval angolra járni jó, és lesz haladó tanfolyam is!