A technika csodája és a magyar nyelv szépségei

Általános iskolában volt egy osztálytársam, aki jelenleg Los Angelesben él. Évvesztes volt, így a magyar oktatási rendszer 7. osztályából egy high school gólyája lett 1995. októberében.  A magyar nem az anyanyelve volt, de neki volt az egyik legjobb helyesírása és jól tudott fogalmazni is. Miután a tengerentúlra költözött leveleztünk, hagyományosan, papír alapon, ahol az 1 hét alatt megérkező üzenet jó időnek számított. Majd ők költöztek, velem zajlott az élet az új suliban, így a kapcsolat papíron megszakadt. Néha e-maileztünk, de csak hellyel-közzel. Aztán Facebookon megkerestem, ismerősök lettünk, egyik nap pedig a Gmailben cseteltünk. Itt az új lakóhelyeinket a Google Maps utcakép szolgáltatással mutattuk meg egymásnak, és rögtön láttuk, amit a másik írt.
A beszélgetés végén pedig az alábbi párbeszéd zajlott le köztünk:

És igen, 1995-ben még sehol nem volt az internet, azóta új fogalmak jelentek meg, átalakult az élet(ünk). Volt is rá majd' 20 év.

Bonyolítsuk túl, ami egyszerű lenne

A XIII. kerületről kerestem cikkeket az Arcanum Digitális Tudománytárban.
Mivel csak erre a kerületre vonatkozó adatokat szerettem volna látni, konkrét kifejezésre keresve jó könyvtárosként idézőjelbe tettem a kifejezést. A szavak mezőbe beírtam: "XIII. kerület*". Találatot azonban nem kaptam. Próbálkoztam tovább.
Hagyjuk el a pontot: "XIII kerület*". Semmi.
Hagyjuk el a csillagot: "XIII kerület". Semmi.

Végül a jó bonyolult
XIII 0w kerület*
keresőkifejezésre kaptam találatokat.
Aztán kiderült, hogy teljesen feleslegesen bonyolítottam, alapból konkrét kifejezésre keres, ha több szót írok be, a XIII kerület* keresés ugyanúgy 200 találatot ad. A XIII kerület pedig 56-ot, a XIII. kerület pedig semmit.
A 13 kerület* kifejezés 32 találatából pedig 1 vonatkozik Angyalföldre...

 Az adatbázis tehát a .-ra és az "-re nem ad találatot.

Szabadulás a Bálna gyomrából

avagy az információs és digitális írástudás próbája.

A Bálna megnyitása alkalmából, 2013 novemberének egyik hétvégéjén az egyik informatikai cég szabadulós játékot szervezett.
Miután megnéztünk egy filmet a küldetésünkről, bementünk a kabinba, ahol különböző kütyük segítségével kellett 5 db 2 számjegyű kódot megtalálni. Segítségként papíron kaptunk egy szöveget, amin barátok beszélgetése volt olvasható. Az információkat különböző közösségi oldalakon, valamint az onnan elérhető képeken helyezték el. Így offline Facebook profil idővonalán, majd innen eljutva Pinterest, Google StreetView, FourSquare oldalakon kerestük a kódokat.
A kabinban egyszerre 6 ember volt bent, és 10 percünk volt vadászni előbb a kütyüket, majd a kütyükön a kódokat, így összehangolt munkára volt szükség - vadidegen emberek között.
A kódokat természetesen megtaláltuk.
A technikai eszközöket reklámozó, azt szabadulós feladatként eladó marketingfogás igazából nem volt más, mint a digitális és információs írástudásunk tesztje.

Az alábbi kompetenciáinkat biztosan használtuk: 

• infokommunikációs eszközök használata
• digitális írástudás
• szövegértelmezés
• lényegkiemelés
• információkeresés
• kooperáció

A kódok keresése során eltérő módszereket használtunk:
volt, aki a teljes szöveget végigolvasta
volt, aki csak a lényeges pontokra koncentrált
volt, aki a teljes idővonalat végigböngészte számjegyeket keresve
volt, aki rákeresett az említett információra
volt, aki pedig elkezdte a 2 jegyű számokat sorban, szisztematikusan beírni.

Könyvtárosok kézikönyve

Nemrég vettünk lakást, így lassan elkezdjük egyesíteni a magánkönyvtárainkat. 5 év után házasság után épp ideje volt, de mentségünkre legyen szólva, egyszerűbb volt kivenni a munkahelyünkről az adott könyvet, mint a saját példányainkhoz hozzáférni.
A Könyvtárosok kézikönyve 1-4. köteteiből is dupla sorozatunk van. Ahogy összehasonlítottam őket, feltűnt, hogy nem egységesek könyvészetileg: máshol szerepel az ISBN, a kiadás éve, kiadási adatok... Pedig ez pont lehetne ilyen szempontból is egységes.

Ryijyk könyvtárakban

A 2013-as Design Hét egyik programja a Néprajzi Múzeum ryijy [rüjü] kiállításán a Szálelvarrás nevű rendezvény volt.
A hagyományos finn szőnyegeket, azaz a ryijyket bemutató magángyűjtemény a Néprjazi Múzeum második emeletén vendégeskedik 2014 januárjáig. A földszintről hatalmas gombolyagról letekeredett fonal vezet fel a lépcsőkön a kiállítás első termeihez. (A gombolyagot igazából sárga-fekete csíkos figyelmeztető műanyag, ragacsos szalagból tekerték, de nagyon ötletes és szemléletes, figyelemfelkeltő.)

"A ryijy az északi országokra jellemző speciálisan csomózott szőnyeg, amely eredetileg az állati bundát volt hivatott imitálni, és melegítő, védelmi funkcióval készült. A finneknek a ryijy a melegséget, bolyhos puhaságot jelenti még akkor is, ha ma már közel sem eredeti funkciójában használják, hanem a lakáskultúra szerves része lett" - olvasható a Néprajzi Múzeum honlapján a kiállításról szóló ismertetőben.

A kiállítás utolsó tablóin a ryijyk mai felhasználására is mutatnak példákat, ahol könyvtárak is szerepelnek.

1. " A Seinäjoki könyvtár tervezői kisebb >>barlangokat<< és mélyedéseket álmodtak a falakba, ezeket teljes egészében ryijy [rüjü] anyagokkal bélelték ki."
2. "A nagyméretű ryijyk sokszor közösségi terekbe kerülnek. Nina Nisonen munkája, a Vannak más szavak is a helsinki Egyetem könyvtárának előadótermében látható."

A kiállítás 2014. január  5-ig még látogatható, az MKE kártyát ismerik, és erre a kiállításra ingyenes belépést biztosít.