Nemrég döbbentem rá, hogy 18 éve használom azt a biciklit, amit használok, azaz Bellát. Bella, mert így hívják azt az Arabella márkájú lila-fehér színű, nehéz acélvázas, használt német biciklit, amelyről szó van. Az egyik születésnapomra kaptam, és azóta sok mindent átéltünk már együtt, amelyek közül sok kapcsolódik könyvtárakhoz is:
- az egyik nagygenerál alkalmával új külsőket kaptak a kerekei. Amikor ezeket megvettem, épp aznap lehetett megnézni a Juhász Gyula Városi Könyvtár, azaz akkor már Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ új épületét, úgyhogy az épületbejárást az új külsőkkel a vállamon tettem meg.
- később többször parkolt a könyvtár biciklitárolójában, amíg kölcsönöztem vagy tanultam ott
- néha mentem vele dolgozni (még városon belül) egy másik könyvtárba, és a nyári zárás idején a könyvtár ruhatárában parkolt
- miután ingáztam a munkahelyemre, néha jött velem a vonaton, néha (tényleg csak egyszer-kétszer) pedig vonat helyett vele tekertem a munkahelyemre. De gyakoribb volt, hogy reggel a lakásunktól a pályaudvarig tekertem vele, majd este haza.
- eltekertünk vele 4 MKE vándorgyűlésre
- ebből az Egerbe tekerés során az útba eső könyvtárakkal lefotóztuk a bicikliket, így Bellát is
- mentem vele kötelesválogatni az OSZK-ba
- parkolt a gyorsliftnél, amíg kutattam az OSZK-ban
Emellett
- rápakoltam, majd kihordtam vele 1100 db reklámújságot (kb. 55 kg) - ez csak lazán kapcsolódik, mivel a könyvtárosság néha kemény fizikai munka: raktárrendezés, dokumentummozgatás... Bár ott nem bicikli segít.