2011. szeptember 27., kedd

Kézírás és gépírás

Az utóbbi időben többen és több helyen is elsiratták már a kézírást azon hírek hallatán, hogy már nem a folyóírást, hanem tízujjas gépelést tanítanak.
Igen, tudunk, megtanították és fontos is, de mikor is írunk mi kézzel? Kicsit végiggondoltam a saját szokásaimat is:
Ha már nem tanulok, és nem szorulok rá a jegyzetelésre, akkor max. a bevásárlólista és egy-két feljegyzés az, amit leírok. Hosszabb szövegeket már a számítógép billentyűzetén fogok bepötyögni. Lévén munkahely, megosztás, olvashatóság...

Kézírás egy átlagos napomon:
reggel:
  • napi teendők összegyűjtése cédulára
napközben:
  • telefonok, üzenetek rögzítése
  • megbeszélésen, értekezleten jegyzetelés
  • tervezések, amik még sokat változnak
  • raktári kérőcédula
hazafelé, este:
  • bevásárlólista
  • esti teendők végiggondolása
folyamatosan, esetlegesen:
  • eszembe ötlő kérdések leírása a vonaton/villamoson/
  • képeslapok megírása (leginkább csak ajándékkísérőként)
  • üzenetek, rajzok, emlékek...
Így végignézve a listát, látszik digitális bevándorlásom és a telefonom butasága, hiszen a kézzel írt jegyzeteim nagy része kiváltható lenne digitális eszközökkel is (telefonba írt emlékeztetők, jegyzetek...) Sokszor szenvedtem már azon, hogy jó lenne valami pici kis kütyü, ami könnyű, és formázatlan szövegek bevitelére alkalmas, így a vonatúton tett jegyzeteimet nem kellene utána begépelnem még külön.
De a lényeg: hosszabb szöveget nem írunk kézzel, nem írunk hagyományos levelet, vagy ha igen, annak már jelentése és jelentősége van
Ami viszont elgondolkoztató volt, hogy hosszabb szöveget írtam kézzel, de ugyanazt a technikát követtem, amit a szövegszerkesztő lehetővé tesz: nem egymás után írtam a szöveget és bekezdéseket, hanem bekezdéseket írtam nagyjából egymás után, amiket aztán félbehagytam, másikat kezdtem el, visszatértem az előzőre, kiegészítettem, csillagoztam, nyilaztam, változtattam a sorrenden stb.

2011. szeptember 22., csütörtök

Olvasók a könyvtárban

Tegnap délután, ahogy az irodából mentem az olvasóterembe érdekes jelenetbe botlottam.
Két hallgató ült a régi könyves szekrények előtt, előttük az asztalon füzetek, jegyzetek, számológép, a lázas tanulás jelei, ők azonban a kezükben tartott okostelefonokkal foglalkoztak. Szóval, jól néztek ki nagyon ebben a közegben:
  • mögöttük a múlt, a muzeális értékű könyvek
  • előttük a papír, tanuláshoz még ezt használják
  • kezükben a jövő, a kapcsolattartásra használt elektronikus világ.

2011. szeptember 19., hétfő

Kulturális Örökség Napjai, 2011 - KSH Könyvtár

Az idei hétvégét a Központi Statisztikai Hivatal, a KSH Könyvtárban kezdtük.
A Mechwart ligetnél található épület alagsorában elhelyezkedő könyvtárban a hivatal és a könyvtár történetéről hallhattunk előadást, majd a könyvtári olvasótermek és egy raktár bejárása következett. Emellett a gyerekeknek is érdekes programokkal készültek (statisztikai totó és alkotás a régi katalóguscédulákból), valamint ingyenes kiadványokkal is magukkal vihettek az érdeklődők.
Az első statisztikai hivatal Fényes Elek vezetésével Országos Statisztikai Hivatal néven 1848-1849-ben működött, majd 1867-ben Keleti Károly vezetésével alakult meg. Kezdetben a hivatal és a könyvtár is Keleti Károly szobájában és saját könyveivel működött. Így szervezték meg az első népszámlálást 1871-ben, ami az első magyar közigazgatás által szervezett népszámlálás volt. A hivatal kezdetben a Kereskedelmi és Földművelésügyi Minisztérium egyik osztályaként működött, majd 1871-től önállóan, különböző minisztériumok alatt végezte tevékenységét. 1929-től a hivatal a miniszterelnökség alá tartozik, így például a vezetője államtitkári rangban van.
A KSH 1867. és 1871. között Keleti Károly lakásán működött, itt dolgozott a 4 munkatárs, majd 1871. után sok költözésre kényszerült: Pestről Budára, majd vissza Pestre. Ennek 1897-ben a statisztikai palota építése vetett véget. A Czigler Győző tervezte eklektikus stílusú épület eredetileg is a statisztikai hivatalnak épült, és alagsorába a könyvtárat tervezték, ami nagyobb területen, de jelenleg is itt működik.
A könyvtárnak 1897-től van kötelespéldányjoga, azaz a gyűjtőkörének megfelelő minden dokumentumból kapnak egy példányt. Egy időben, 1929. és 1949. között ez teljes kötelespéldányjogot jelentett, ekkor minden Magyarországon megjelenő dokumentumból kapott a KSH Könyvtára, ma már válogatott kötelespéldányjoguk van, azaz újra csak a válogatott dokumentumokat kapják meg, de így is nagy eséllyel megvannak náluk a keresett könyvek. Az állomány körülbelül 850 ezer kötet, amiből kb. 20 ezer az olvasótermekben található. E mellett a keresettebb statisztikai szakkönyvek a palotában található raktárakban, míg a legtöbb dokumentumuk a 3 szintes törökbálinti depóban található. Az éves gyarapodás kb. 16 ezer kötet. A könyvtár nyilvános könyvtár, tehát 14 éves kortól bárki beiratkozhat, a könyvtári dokumentumokat helyben használhatja, kölcsönözni azonban csak a hivatal dolgozói és a II. kerület lakói tudnak.
A könyvtárnak 3 olvasóterme és egy folyóirat-olvasója van a hivatal alagsorában. Az idegen nyelvű szakolvasóban a csere útján beszerzett, külföldi országok statisztikai évkönyvei találhatók, a magyar szakolvasóban a KSH és egyéb statisztikai kiadványok találhatók, míg a Bibó teremben a közgyűjteményi jellegű dokumentumokat helyeztek el. A könyvtár nem használja az ETO-t, hanem témakörönként csoportosítva találjuk a dokumentumokat a polcokon.
A 2010 szeptembere óta működő Bibó István termet egy korábbi raktárból alakították ki. A teremben kb. 9.000 dokumentumot helyeztek el, ami az általános érdeklődésre számot tarthat. A szabadpolcos olvasóteremben öregbetűs könyvek, szépirodalmi művek, szakácskönyvek, hobbi és gyerekkönyvek, valamint különféle magazinok találhatók. A könyvtár egésze akadálymentesített, így szövegnagyító készülék, szövegfelolvasó is található, valamint a teremben elhelyezett számítógépekhez kerekesszékkel is hozzá lehet férni. Az olvasótermet 2010-ben pályázat útján alakították ki, majd 2011-ben szintén pályázati forrásból történt meg az akadálymentesítés. A közgyűjteményi könyvtárakra jellemző terem Bibó Istvánról kapta a nevét, aki 1963-tól dolgozott a KSH Könyvtárban, a nemzetközi cserekapcsolatokkal foglalkozott.
Az olvasóteremben elhelyezett asztalok most nem egy hagyományos könyvtári olvasóteremre hasonlítottak, mivel a 2011 októberi népszámlálásra készülve itt alakították ki a népszámlálási zöld számot fogadók munkaállomásait.









Az olvasótermek után egy szabadpolcos és tömörraktárat nézhettünk meg, amit az épület belső udvarának lefedésével alakítottak ki. Korábban itt a lovarda volt, ezt egy érdekes fém szerkezettel fedték be. A raktárban statisztikai szakirodalmat helyeztek el, valamint itt található a könyvtár minikönyv-gyűjteménye is.


Az olvasótermek és a raktárak után a könyvtár főigazgatójának szobáját is megnézhettük, ahol még az eredeti, 1910-ből származó bútorzat látható, valamint egy, az 1900-as évek elejéről származó készülék, egy számológép elődje.
[fényképek holnap]

2011. szeptember 16., péntek

Rövid statisztika

Nem reprezentatív felmérés azon első éves, nappalis hallgatók köréből, akik ebben a félévben heti két órában vesznek majd részt könyvtárhasználat órákon, eddigi könyvtárhasználati képzéseikről és tanulmányaikról, szervezett könyvtárhasználati képzéseikről, valamint az informatika érettségizőkről.

csoportlétszám, összes fő / könyvtárhasználati képzésben részt vett eddig / informatikából érettségizett

21 / 0 / 2
19 / 0 / 4 
28 / 6 / 4
18 / ? / ?
24 / 8 / 3
15 / 5 / 1
15 / 4 / 3
13 / 1 / 4
14 / 2 / 2

Az egyik csoportban elfelejtettem felírni az adatokat, így ott csak kérdőjelek szerepelnek.
A könyvtárhasználati képzésben részt vevők közül említettek általános iskolai és középiskolai alkalmakat is, könyvtári szakórákat és könyvtári órákat is, azaz előfordult olyan, aki valamilyen szaktárgy keretében vett részt szervezett könyvtárhasználati képzésen, de valahol ez önállóan jelent meg.
Sajnos az esetek többségében ez nem volt összefüggésben az informatika érettségivel, tehát nem azok érettségiztek informatikából, akiknek volt könyvtárhasználat órájuk... Az informatika könyvtárra vonatkozó tételei a legtöbb esetben úgy jelentek meg, hogy a diákok kidolgozott tételeket kaptak, és így készültek fel a vizsgára.  Sajnos a pontos tételekre nem kérdeztem rá, így nem tudom mi lehetett az az 1-2 témakör, amit így megismerhettek, de pár hallgató említette a keresési technikát, könyvtári rendszert, OSZK-t, ETO-t.