2011. augusztus 22., hétfő

Kastélyok - a '60-as évek végén

A hétvégén voltunk a Műcsarnok Filmes átjáró a múltba - a magyar némafilm kora Sztárok, fotók, plakátok, filmek című kiállításán. A plakátok és fényképfelvételek mellett filmeket is lehet nézni. A Balázs Béla Stúdió alkotásai között böngészve egy érdekes darabra bukkantunk:
Kastélyok lakói - dokumentumfilm (1966.)
A keszthelyi, a szécsényi, a gödöllői, a szigligeti és a hédervári kastélyok mai lakóinak portrévázlatai.
 A 26 perces dokumentumfilm a keszthelyi kastélymúzeumot, a szécsényi kastélyban élőket, a gödöllői kastélyban működő szociális otthont, a szigligeti alkotóházat valamint a hédervári kastélyban működő iskolát mutatja be. 1966-ban ugyanis ezek voltak benne.
Az előző félévben a gödöllői kastély a magyar EU elnökség egyik helyszíneként a figyelem középpontjába került, így külön érdekes a felújítás előtti felvételeket látni róla (20 ágyas hálóterem...). A teljes filmet csak a Műcsarnokban lehet megtekinteni, de a mindenhonnan látható, kiemelt 3 fényképen is látható a kastély.
A díszterem erkélye: http://www.bbsarchiv.hu/docs/bbs/hu/movies_docs/261.jpg
A film irodalomkedvelőknek is érdekes, hiszen közreműködik benne Somlyó György, Kassák Lajos, Hernádi Gyula és Weöres Sándor is.

2011. augusztus 18., csütörtök

Múzeumok munkaidőben

A nagy országbejáró tekerés után otthon is turistáskodtunk kicsit, így olyan múzeumokat kerestünk fel Budapesten, amik csak munkaidőben tartanak nyitva, így valószínűleg csak a turisták látják őket.
A sorban az első a hétfőn is nyitva tartó Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontja volt. A Szabadság téri épületben található kiállítás interaktív elemekkel gazdagított. Már a bejáratnál saját érmét verhetünk a Magyar Nemzeti Bank (régi) logójával - a szerkezet a Múzeumok Majálisáról ismerős lehet. A tárlók kiállításai a pénz kialakulása után a Magyarország területén valaha forgalomban volt fizetőeszközöket, a magyar bankrendszer történetét, valamint a bankjegyek biztonsági elemeit mutatják be, de külön részt kapott az euro is. A vetítőteremben egy-egy kiemelt témát filmen is megnézhetünk: az MNB épületéről, a hiperinflációról, az aranyvonatról. A terem közepén számítógépes állomások találhatók. Itt nyomtathatunk fabatkát a saját arcképünkkel, UV-lámpa alatt megvizsgálhatjuk bankjegyeinket, megtudhatjuk mennyi értékű aranynak felel meg a súlyunk. (Jelentem én aranyból 574 millió forintot érnék, valamint 7.138 db 200 Ft-os érme vagy 8.566 1 eurós érme vagy 15.297 db 5 Ft-os érme súlya egyezik az enyémmel.)
A kiállításon a gyakorlati tudnivalók (a pénzek biztonsági elemei, az eredeti bankjegyek ismertetőjegyei) kiemelten szerepelnek, valamint a nemzeti bank tevékenységei, és gazdasági témák. A kiállítás mellett érmebolt is működik, és a látogatóteremből juthatunk el az MNB Könyvtárába. Összességében egy jól összerakott érdekes, kétnyelvű kiállítást láthattunk, azonban a jelenleg érvényben lévő bankjegyeknél még a papír 200-as szerepelt...

Utána következett az OTP Pénzügytörténeti Gyűjteménye, amiről egy békéscsabai bankfiók szórólapjáról szereztünk tudomást. Ahhoz, hogy bejussunk, előre kellett telefonálni, majd érdeklődtek, hogy honnan tudunk a gyűjteményről, és örültek a vidéken felfedezett szórólapnak. De megtudtuk, hogy a gyűjteményt a szórólapok mellett az OTP honlapján (tényleg) és az ügyfeleknek szánt Bankó című újságban (jé, ilyen is van?!?) megjelentetett cikkekkel népszerűsítik.
Az MTA közelében található múzeum egy nagyobb és egy kisebb helyiségből áll. A nagyobb szoba közepén az időszaki kiállítást helyezték el, míg körben a tárlókban a bank múltjával kapcsolatos tárgyak találhatók. Az egyik sarokban pedig a több száz darabos perselygyűjtemény néhány darabját nézhetjük meg, ami mellett megjelenítették egy századfordulón élt bankár munkaszobáját is. A kisebb teremben az OTP megalakulása körüli időszak látható, 1950 körüli bankfiókkal és plakátokkal, reklámtárgyakkal és egy bankrablás nyomaival. A 2011 decemberéig látható időszaki kiállítás Fáy Andrásnak, és az általa alapított Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnek állít emléket Fáy születésének 225. évfordulója alkalmából.
A múzeum pontos címe: OTP Bank V. kerület, Vigyázó Ferenc u. 6., telefon 473-5617.

De ezzel még nem fejeztük be a bankok múzeumait, ugyanis már megvan a következő hely, ahová megyünk: OTP Bank Galéria

2011. augusztus 16., kedd

A szabadkígyósi Wenckheim kastély

A KTE XIII. Nyári Akadémiája keretében megnéztük Szabadkígyóson a Wenckheim kastélyt és parkot, aminek történetéről egy idegenvezetéssel is foglalkozó hölgy mesélt nekünk.
A német eredetű Wenckheim család beházasodás útján került Békés megyébe, majd annyira meggazdagodtak, hogy egész Békés megye az övék lett, Kétegyházát és Békésszentandrást kivéve.
Az 1800-as évek elején élő gróf Wenckheim József Antal jó gazdálkodó hírében állott, ménese olyan híres volt, hogy 1857-ben Ferenc József és neje magyarországi körútja során megnézte gyönyörű birtokát. Az ő nevéhez fűződik Újkígyós alapítása is, ahová 100 Szeged környéki dohánykertész-családot telepített. Ezzel a napóleoni háborúk idején a dohányzárlat okozta hiányt pótolta, valamint a dohányból meggazdagodott. A pénz mellett azonban nem volt örököse, így 67 évesen harmadszorra is megnősült: elvette a kulcsárnő 22 éves lányát. Az esküvőnek a rokonság azonban nem örült annyira, a gróf unokaöccse, például egy koporsót küldött, amiből a legendák szerint Jókai az Egy magyar nábob ötletét merítette.
A házasságból megszületett az örökös, Wenckheim Krisztina. A 4 évesen árván maradt lány első unokatestvéréhez, Wenckheim Rudolfhoz ment hozzá (aki a koporsóküldő fia). Ők építtették a Szabadkígyóson álló neoreneszánsz kastélyt, amely településen addig csak az uradalom majorsági épületei álltak. (Az eredeti Harruckern-Almássy-Wenckheim kastély Gyulán található, a vár mellett.)
Az Ybl Miklós tervezte kastély 4 épülete 4 év alatt (1875 - 1879) épült fel, de avatására 1882. júliusában kerülhetett sor, ugyanis 3 évig tartott a berendezése. A 12 bejárattal, 52 kétszárnyas ajtóval és 365 ablakkal rendelkező épület alatt teljes egészében pince van. A kandallók csak hangulati elemként szolgálnak, ugyanis a fűtést légbefúvással oldották meg, a pincében található fatüzelésű kazán és a falban futó porceláncsövek segítségével - mint a Parlamentben. A világítást gázlámpák biztosították, amihez az erdőben lévő lévő biogáz-üzem fejlesztette a gázt, mezőgazdasági hulladékból. A kastélyban volt könyvtárszoba is, aminek könyvszekrényeit olasz ácsok mocsári tölgyből készítették.
A család a földszinten lakott, a vendégszobák az emeleten voltak. 7 gyermekük született, akiknek zenetanára Erkel Adél volt (Erkel Ferenc felesége). A nyári időszakot töltötték a kastélyban, télen budapesti palotájukban éltek, ami most a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja.
A kastélynak nem sok eredeti berendezése maradt meg, a második világháború alatt ugyanis gazdátlanul állt. 1945-ben egy országos hírű mezőgazdasági középiskolát költöztettek az épületbe, ami 66 éven át, 2011. június 14-ig működött a kastélyban. Ottjártunkkor épp kiköltözőfélben volt a Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, Szabadkígyós, így még félig láthattuk a család- és iskolatörténeti kiállítást, a könyvtárszobában működő iskolai könyvtárat, a kastély ebédlőjében lévő tornaeszközöket. A családi kápolna után felmentünk a toronyba is, ahonnan be lehetett látni az egész környéket, majd a parkban sétáltunk.
A kastély még így, felújítás előtt is gyönyörű, a kertjében labirintusos sövények, mesterséges tó, forrás, olyan igazi zegzugos, kalandozós.
Fényképek a KTE albumában és az 1969-ben, az épületben forgatott Szeressétek Ódor Emíliát című filmben.

2011. augusztus 9., kedd

Biciklivel a vándorgyűlésre - és tovább is

És igen, sikerült! Eltekertünk Budapestről Pécsre! Így biztosan mi lettünk azok, akik a leglassabban érkeztek meg Pécsre, az MKE 43. vándorgyűlésére. Útközben láttunk néhány könyvtárat is: Ráckevén és Sárszentlőrincen csak kívülről, míg Illyés Gyula szülőházában és Lázár Ervin iskolájában, Felsőrácegresen belülről is, valamint Petőfi emlékméhest Borjádon.
Miután sikeresen megérkeztünk Pécsre, részt vettünk a vándorgyűlésen, kicsit megpihentünk, kipróbáltuk a koli mosókonyháját, majd tekertünk tovább, így jutottunk el Bajára, Szegedre és Gyulára is, hogy Békésszentandrás, Albertirsa érintésével újra a fővárosban kerekezzünk. Városnézésekkel, vándorgyűléssel összesen 2 hétig tekertünk, az elején hőségriadóban, aztán esőben.
A vándorgyűlésen nagyon jó volt látni egy iskolai könyvtárat, rengeteg saját rendezvénnyel, szakkörrel, a szakkörösök által szerkesztett iskolaújsággal. Mivel Pécsre már szerda délben megérkeztünk, idén végre jutott idő a könyvtárlátogatásokra is, a szekciókat azonban megint besűrítették egy délelőttbe, bár azért maradt délutánra is érdekes beszélgetés. A városból láthattunk volna kicsit többet is - inkább könyvtárat néztünk, vagy a biciklimet gyógyították, de már tervezzük a Győrbe tekerést!