Gondolattérkép a takarításban

A pünkösdi hétvége egy részét Dömösön töltöttük, ahol szombat délután a hegymászós kirándulás helyett valami pihentetőbbet terveztem. Igen ám, de a szobakulcsom hegyet mászott, így nem tudtam a nálam lévő, elcipelt, nehéz könyvet elolvasni és bejezni. Helyette kerestem mást, és Birgit Schilling · Bianka Bleier: Háztartási tűlélőkönyvére esett a választásom.
A háztartásvezetést a cégmenedzsmenthez hasonlító, a házimunkák szervezését bemutató, leíró kiadvány bevezetőjében az időrabló tevékenységeket vették számba. Ezek felfedezésére, elkerülésére pedig nem más szerepelt, mint a gondolattérkép. A szerzők javaslatai alapján gondoljuk végig, írjuk le, hogy milyen feladataink vannak, mit szükséges elvégeznünk, milyen területekre osztható a házimunka, mit tudunk kiszervezni a család többi tagjának.
Végiggondoltam, lerajzoltam papíron, majd a mindmeister alkalmazással elkészítettem a lakásunk jelenlegi helyzetét, a költözés utáni állapotot. A mindemeister - regisztráció után - ingyenesen használható, és az üres laptól kezdve projektek, megbeszélések tervezésére, SWOT analízisre, brainstormingra és to-do-list készítésére is beépített sablon található benne. (Az ingyenes regisztrációval 10 gondolat/téma/fogalomtérkép készíthető benne.)
Íme a tennivalók listája - a saját háztartásunkra alkalmazva.

Telefoncsere és digitális bennszülöttek

Régi telefonom van, és az is csak kölcsön. Ez a 3. készülék, amit használok. Az első kb. 3-4 évig bírta, de sajnos elromlott a kijelzője, aztán vettem egy modernebb, fényképezős, kinyithatós készüléket, ami az 1 éves garancia után pár hónappal elromlott. Ekkor kaptam a mostani kölcsöntelefonom (Nokia 3410). Nem tud fényképezni, néha hirtelen lemerül, de elég hangos rajta a beszéd, hangosan tud csörögni, tehát talán észreveszem a tömött buszon is. Próbáltam már venni másik telefont helyette, de telefont nem tudtak adni. Csak internetezésre, fényképezésre, zenehallgatásra alkalmas készüléket, ami mellesleg telefonálni is tud. Pedig én csak telefont szeretnék, amiről fel tudom hívni az embereket, tudok sms-t írni és felébreszt, ha beállítom. (Ami még hasznos lehet az a zseblámpa, hogy ne a kijelző fényével világítsak éjszaka.) Ennyi... Ilyen pedig nincs.
Valamint nem szeretném elkölteni egy havi fizetésem egy olyan készülékre, aminek számomra fontos funkcionalitását egy még működő készülék teljesíteni tudja. Valamint nem szeretném ugyanezt kb. évente, de inkább félévente megtenni azért, hogy menő kütyü legyen a táskámban...
Mikor megkérdezték, milyen funkciót szeretnék a készülékre és a telefonálást neveztem meg, furcsán néztek rám. Eddig funkcionalitásban az első telefonom volt a legjobb: por-,csepp- és ütésálló, szerkeszthető csengőhang, változatosan beállítható ébresztő és emlékeztetők (hetente, havonta, évente), nagy telefonkönyv és sms-tároló, egyre sűrűbben csipogó lenyomott ébresztő, valamint beépített világítótorony ;-)
Arról nem s beszélve, hogy kiöregedtem a díjcsomagomból, ami megfelelő, így még nem vettem újat, hanem a használom a régit, a kölcsönt.
Kb. ugyanúgy érzem magam, mint Tóth Krisztina írásának hőse:

IV.  (Választék)

– Jó napot kívánok.
– Jó napot, miben segíthetek?
– Hát… egy mobil internet-előfizetést szeretnék… meg talán a mobilelőfizetést is módosítanám…
– És milyen konstrukcióra gondolt?
– Nem is tudom…
– Jó, akkor nézzük a mobil-internetet. Milyen adatforgalommal dolgozik?
– Hát, nem tudom pontosan.
– Mégis. Havi 80 MB-nál több?
– Így most hirtelen nem tudnám megmondani…
– Jó, akkor vegyünk többet, mert az azért elég kevés, vegyünk mondjuk 5 GB-ot, az havi 5790 Ft, és akkor a benne foglalt forgalom az 8GB, ami 01. Ft-ra jön ki, de ha 15 GB-ot veszünk, akkor az már csak 14.990 Ft, ami olcsóbbra jön ki.
– De hát az drágább, nem?!
– Hogy mennyi, az tulajdonképpen attól függ, mennyi az adatforgalom egy hónapban. Az 50 MB nagyon kevés, és úgy drága a kilobyte, az, ami megéri, az 5 GB, mert itt már olcsóbb az extraforgalmazás. De mindegyik minőségi szolgáltatás, ezt állíthatom.
– És mi a különbség?
– Lényegében semmi, vagyis csak az adatforgalom.
– Értem.
– Akkor melyik legyen?
– Hát most konkrétan nem is tudom. Melyik az olcsóbb?
– Akkor elmondom újra, jó? Van egy másik csomagunk is, ebben benne van egy új készülék, és a készülékkel együtt az adatforgalmazás már olcsóbbra jön ki. Jelenleg milyen készüléket használ?
– Kicsi fehéret.
– Ha a mobiltelefonját akarja használni internetezésre, WAP-funkciót használ vagy e-mailhasználatra szánja, akkor a mobil internetes csomag is attól függ, hogy milyen a telefonja. Mert ha mondjuk csak e-mailre kell, akkor elég az egyszerűbb internetcsomag is, vagyis ha a telefont csak GSM-ben használja, de azért szerintem jobb, ha rendelkezik 3G alapú GPRS-funkcióval, mert az gyorsabb, és jó, ha van benne EDGE-funkció, mert a közvetlen elérést is biztosítja, vagyis a telefonja úgy alkalmas a WEB and Walk funkcióra is. A leggyorsabb mód a II. generációs HSPDA, amikor az internetcsomaggal, amit most megvesz, már böngészni is lehet.
– Asszem, nem értem.
– Jó, akkor elmondom újra. Ha nem a mobiltelefonján használja, akkor asztali gépre vagy laptopra kell, akkor is különböző internetelérési csomagok vannak. Akkor körülbelül hány MB-t forgalmaz egy hónapban? Mert ettől függ. Mindegyikben ingyenes a modem, amit könnyű csatlakoztatni, mert felállítja magát.
– Akkor egy olyat kérek. Ami felállítja magát. És az előfizetés? Akkor azon most lehet módosítani?
– Ott meg azt kell átgondolnia, hogy mi éri meg. Kivel beszél sokat? A telefonos díjcsomagok is különbözőek. Mert ha az olcsóbb alapdíjas csomagot választja, akkor a hálózaton kívüli hívások drágák, de a hálózaton belüliek olcsóbbak, a magasabb díjcsomagokban viszont az alapár lebeszélhető hálózaton belül.
– Értem…
– A kedvezményes napi időszakok is változnak, a drágább csomag olcsóbb. És a profilok is dinamikusan változnak. Akkor most melyik legyen?
– Így hirtelen nem tudom. Egyelőre talán maradnék az eredeti változatnál.
– Ahogy parancsolja. Jó napot.

Tóth Krisztina: Örkény-árnyjáték (részlet)

forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00016/00134/080408.htm

Könyvet, ha olvasok

2010 decemberében eléggé elfáradtam a munkahelyen, így esténként valami könnyedebbre vágytam a vonaton-villamoson. Így került kezembe a Dewey - A könyvtár macskája című kötet.
Ez a néhol kissé döcögősen megírt könyv egy amerikai közkönyvtár macskájának (és gazdájának, a könyvtár igazgatójának) mindennapjait írja le. Tehát szakma. De csak finoman. Néhány kósza gondolat, ami kiemelkedett a könyvből:

• "Cleghorn Közkönyvtára, ott a szomszéd sarkon, valóban kölcsönöz süteményformákat látogatóinak. Legalább tucatnyi könyvtárat ismerek Iowában, amelynek kiterjedt süteményforma-gyűjteménye van. A formákat a falra akasztják. Ha különleges süteményt kívánsz sütni, például Micimackó-tortád a gyereked születésnapi zsúrjára, felkeresed a könyvtárat. Nos, ezek a könyvtárosok vérbeli közszolgák!" p. 140.
  Kíváncsi lennék arra a magyar könyvtárra, amelyik süteményformákat kölcsönöz...
•  "A több száz parányi fiókból álló katalógusszekrényeket nyilvános árverésen adtuk el. Egyet én is megvásároltam. Az alagsorban tartom [..] A kártyaszekrényben foglal helyet a kézműves holmim." p. 153.
  Ez ismerős, a miénk az egyetlen szobában áll, tele a kreatív cuccaimmal. Katalóguscédulákkal együtt kaptuk meg, így _nagyon_ rossz érzés volt a több évtizedes munkával előállított tárgyszókatalógust alkotó több kiló katalóguscédulát pár óra alatt, néhány körrel a szelektív papírgyűjtőbe szállítani.
  Nagyon jól elférnek benne a hasznos haszontalanságok, nagyon szeretem! Sok kicsi fiók, amiben áttekinthetően lehet tárolni a mindenféle, leginkább kreatív apróságot. Van elég fiókja, hogy ne sajnáljak valamelyikbe csak kevés dolgot tenni, aztán ha mégis kinőtte még lehet bővíteni is.
•  "És ha belépsz a könyvtárba, ma is polcokra és a polcokon könyvek sorára esik a pillantásod. Lehet, hogy a borítók tarkábbak, az illusztráció kifejezőbb, a tipográfia korszerűbb, de a könyvek általában ugyanolyanok, mint 1982-ben és 1962-ben és 1942-ben. És ez nem fog változni. A könyvek túlélték a televíziót, a rádiót, a hangosfilmet, a folyóiratokat, a napilapokat, a vásári komédiát és Shakespeare drámáit. Még a sötét középkort is túlélték, amikor jóformán senki sem tudott olvasni, és kézzel másolták a könyveket. És nem fogja őket megölni az internet sem.
  Ahogyan a könyvtárat sem. Lehet, hogy már nem vagyunk a közelmúlt megnyugtatóan csendes könyvraktára, de jobban szolgáljuk a közösséget mint valaha." p. 155.
  Mivel a macska elég sokáig élt (1988-2006) egy olyan korszakban, ahol megjelent és elterjedt a számítógép, így erről is van pár gondolat a könyben. A beléptetőkapu és az elektronikus katalógusból kinyerhető kölcsönzési adatok kapcsán pedig még a híres-hírhedt porosodó könyvek gondolata is előkerül.
• "Az északnyugat-iowai kisvárosban vízbe esett kavics által keltett fodrozódás az emberek hálózata révén egyre nagyobb hullámban terjedt szét a világban." p. 186-187. 
  Egy kicsit a hálózatokról ebben a könyvben is, azaz hogyan lett híres egy eldugott kisváros közkönyvtárának macskája ott, ahol ez nem olyan ritkaság mint nálunk.
• "Dewey
  (ejtsd: gyúi)"
  Ez egy kicsit fájt az első oldalon...
  

A könyv összességében aranyos, bár néha nagyon amerikai. Írkál a könyvtárakról és a könyvtárosokról is, így akár ismerősnek is odaadható, aki nem tudja mit csinálunk mi. Macskamániásoknak meg pláne!

Az Iowai Spencer közkönyvtárának oldala, amit Dewey tett híressé: http://www.spencerlibrary.com/index.shtml
És a külön Dewey aloldal: http://www.spencerlibrary.com/dewey.shtml

Várólistacsökkentés - 2011

Mióta fent vagyok a molyon, azóta már követni is tudom, hogy mik azok a könyvek, amikről hallok, és szeretném őket elolvasni. Hiszen ott a várólistára lehet gyűjteni a könyveket, aztán gyűjteni és gyűjteni, és néha pedig olvasni is. Eddig. Ugyanis most játékot hirdettek, aminek lényege, hogy 2011-ben 12 könyvet kell(ene) elolvasni, amik legalább 6 hónapja várnak erre. Lobo felhívása a blogjában itt, a csatlakozott személyek és játék állása pedig itt.
Én is csatlakoztam, és a könyvek, amik a polcomra kerültek:

1.) Spiró György: Koccanás
2.) Gárdonyi Géza: Ida regénye
3.) C. S. Lewis: A varászló ünokaöccse
4.) C. S. Lewis: A végső ütközet
5.) John Bunyan: A zarándok útja
6) Barabási-Albert László: Villanások
7.) C. S. Lewis: Keresztény vagyok
8.) Lev Tolsztoj: Anna Karenina
9.) Karinthy Frigyes: Utazás a koponyám körül
10.) Máthé Angi: Mamó
11.) Cserna-Szabó András: Puszibolt
12) Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi

A lista vegyes: vannak benne egyetemi tartozások (1) és emlegetések (8), gimis emlegetések (2), baráti emlegetések (7), molyos rajongások (10) és  könyvben emlegetett könyvek is (5).
Azt észrevettem, hogy mióta fent vagyok a molyon jobban követem, hogy miket is olvastam. Például elnézve az idei listát egy csomó mindent már elfelejtettem volna, aztán "jé, tényleg!" ott van.

Konnektivizmus és hálózatok továbbra is

Szombaton egy városnéző séta után még nem volt kedvünk hazamenni, így kikötöttünk az Új Színházban egy kortárs opera bemutatóján. A darab kezdete előtt 5 perccel megvettük a jegyet, átvettük a telefonunkat (tesztelhettük a mobil-írástudásunkat), majd beültünk az interaktív darab ősbemutatójára. A Budapesti Őszi Fesztivál keretében színpadra állított kortárs opera, a Csodálatos mobilvilág librettójának inspirálója a konnektivista kurzusban megismert szerző Barabási-Albert László Behálózva című könyve volt. Kritika itt.
A darab elején egy Blackberry telefont kaptunk, amivel a darabot interaktívvá tették. A mobil-írástudás fejlesztésére a darab elején rövid használati útmutatót kaptunk (videók lejátszása, SMS-ek fogadása). A nyitányt a telefonra előre rátöltött videó elindításával pedig maga a nézőközönség "játszotta". Aztán az áriák szövegét sms-ben kaptuk meg a telefonra.
OK, poén volt, extra, meg minden, de sokkal jobban kihasználhatták volna a kezünkben lévő készüléket. Pl. meghatározott időben mindenki készítsen fényképet, amit küldjön el egy számra, aztán kivetítik a színpadra montázsként, vagy a telefonnal készített videókat feltöltik egy honlapra stb. Így inkább csak az Új Színházban nem létező, de az operákhoz szükséges feliratozást helyettesítették vele, azt pedig nem folyamatosan. Így a nézőkben lassan felhagyott a lelkesedés a telefonhasználattal kapcsolatban, egyre kevesebb helyről láttuk a tipikus kék fényt felvillanni.
Próbának jó volt, de jobban ki lehetett volna használni. Kár.
Ami viszont szimpatikus, az az előtérben kiállított mobiltörténeti kiállítás és az első (beépített világítótoronnyal rendelkező) telefon megkeresésének élménye volt.

Hójelentés

avagy események a hókupac alatt:

Márciusban véget ért a konnektivizmus kurzus, ahol kissé viccesen, inkább némafilmként megélve követtem a videókat :-)
Hogy mi változott azóta? Mit tanultam belőle?
- egyre aktívabban használom a címkéket a GMail-ben. Ezt egyrészt a megnövekedett levélszám indokolta, másrészt eddig ez a magáncímem volt, most pedig szakmai levelek is megjelentek benne.
- megnövekedett GDocs használat
- lett sok ismerősöm a Facebookon (ha már az iwiwről lejelentkeztem), rákattantam a FarmVille-re - azóta már kezdek róla lekattanni is
-web2-es óra a könyvtárhasználatban, egy kis nosztalgiával, a hallgatók első számítógépes, internetes élményeivel
Nem a kurzus, hanem az MLIS 2. miatt ismerem, de akkor kezdtem aktívabban használni a moly.hu-t. És inkább szépirodalmat olvasni a vonaton, mint alkotni, bepótolni a hiányosságokat, megszüntetni a "gerincműveltséget". És jegyzetfüzettel, nyitott szemekkel olvasva tömegközlekedni, figyelve az észlelésekre :-)
Hirtelen (haha - kb. 2 hónapja írom ezt a bejegyzést) talán ennyi.
A hó elolvadása utáni terveim között szerepel a tananyagok részletes átnézése, elolvasása, feldolgozása. Várjuk a tavaszt! Ha már a madarak csiripelnek, legyen kevesebb dolgom kicsit...

Befejeztem a könyvet

Befejeztem Barabási Albert-László könyvének olvasását. Kicsit azt éreztem a végére, hogy kifogyott a lendületből: már kevésbé volt érdekes a stílusa és gyakoribbak lettek a furcsa mondatok is - bár ez inkább a korrektornak köszönhető, de összességében tetszett. Az még kérdés számomra, hogy ezt hogyan is fogom átültetni a gyakorlatba, a képzésbe, de majd kiderül.
A könyv később is folytatta velem a nosztalgiáztatást, ami még eszembe jutott:
 - szociolingvisztika:
Anno a be-/fel-/le-/0 igekötők megyek, menni ige előtt használatát vizsgáltam (felmegyek Budapestre, bemegyek Budapestre, lemegyek Szegedre, lemegyek a Balatonhoz...), és ez eléggé a közlekedési hálózat gráfjait követte, kicsit hasonlóan, mint Daran decentralizál hálózati modellje. (2004-es kiadás p. 194.)
 - élősködő számítások
Amikor elkezdtem dolgozni, akkor zárás után a gépeken elkezdett futni egy számítás. Olyasmi volt, mint a Mátrixban, csak a fekete DOS-szerű felületet láttuk, amin futnak az információk. Kísérteties volt.
 - láthatatlan web
Könyvtáron sokat emlegették a láthatatlan web fogalmát, az adatbázisokat: hogy ezekben a webes keresők nem tudnak keresni. De mostanra már ott van pl. a Google Scholar, ami képes adatbázisokban keresni, pl. az EBSCO-ban.
 - tudománymetria, hivatkozások rendszere, hivatkozások által összekapcsolt szerzők
A mindennapok: hivatkozások keresése az oktatóknak. Éljen a terjedő keresztnevek rövidítése! Enélkül is előfordulnak azonos nevű és hasonló területen kutató szerzők, akiket csak konkrét publikációs jegyzék alapján lehet(ne) beazonosítani. A "hivatalos" hivatkozáskereső oldalon, semmilyen szűkítési lehetőséget nem találtunk (pl. munkahelyre). meg a magyar neveket eleve össze-vissza írják, főleg, ha ékezetes és asszonyneve van valakinek. Itt lóg még mellettem egy lista, konkrétan 7 verzióban szerepel 1 név...

Olvasok tovább

Olvasom tovább a kurzus kötelező irodalmát, Barabási Albert-László: Behálózva c. könyvét. Folyamatos nosztalgia ez a könyv számomra. Emlékek az egyetemről. Kezdődött a szociometriával; aztán a művelődés- és olvasászociológiából ismerős Máté-effektus, csak a könyv a gazdag egyre gazdagabbnak hívja; aztán a nyelvi gráfról meg a szavak elvonatkoztatása jutott eszembe. És jó érzés most úgy olvasni, hogy már ismerős és jobban értem. De a hivatalos dolgok mellett személyeseket is eszembe juttat: álláskereső barátot, sokismerős ismerőst stb. Szóval elgondolkoztat és tetszik.
És kíváncsi lennék most a Microsoft - Linux arányra 2004-hez képest.

Kötelező olvasmány

Tegnap este elkezdtem olvasni  Barabási Albert-László: Behálózva c. könyvét. A vonatnak köszönhetően egész sokat elolvastam már belőle (köszi MÁV a 40 perces ácsorgást a mínuszokban).
A könyv tetszik. Anekdotákkal fűszerezi a mondanivalóját, olvasmányos stílusban ír, megérthető. Az Erdős-számok rögtön eszembe jutottak Erdős megjelenésekor, aztán megjelent a könyvben is. Eddig még a szociometria sem merült föl benne (így az első 5 láncszemben), de arra asszociáltam a koktélpartis ábrákról. És ma pont megtaláltam a szociometriás szemináriumi dolgozatom.
A 2004-es kiadást olvasom, így még betárcsázós internetet emlegetnek az előszóban, ehhez képest teljesen olyan, mintha a mostanra megvalósult világról írna.
Karinthyt pedig többet kellene olvasnom, jobban kellene ismernem...