Befejeztem Barabási Albert-László könyvének olvasását. Kicsit azt éreztem a végére, hogy kifogyott a lendületből: már kevésbé volt érdekes a stílusa és gyakoribbak lettek a furcsa mondatok is - bár ez inkább a korrektornak köszönhető, de összességében tetszett. Az még kérdés számomra, hogy ezt hogyan is fogom átültetni a gyakorlatba, a képzésbe, de majd kiderül.
A könyv később is folytatta velem a nosztalgiáztatást, ami még eszembe jutott:
- szociolingvisztika:
Anno a be-/fel-/le-/0 igekötők megyek, menni ige előtt használatát vizsgáltam (felmegyek Budapestre, bemegyek Budapestre, lemegyek Szegedre, lemegyek a Balatonhoz...), és ez eléggé a közlekedési hálózat gráfjait követte, kicsit hasonlóan, mint Daran decentralizál hálózati modellje. (2004-es kiadás p. 194.)
- élősködő számítások
Amikor elkezdtem dolgozni, akkor zárás után a gépeken elkezdett futni egy számítás. Olyasmi volt, mint a Mátrixban, csak a fekete DOS-szerű felületet láttuk, amin futnak az információk. Kísérteties volt.
- láthatatlan web
Könyvtáron sokat emlegették a láthatatlan web fogalmát, az adatbázisokat: hogy ezekben a webes keresők nem tudnak keresni. De mostanra már ott van pl. a Google Scholar, ami képes adatbázisokban keresni, pl. az EBSCO-ban.
- tudománymetria, hivatkozások rendszere, hivatkozások által összekapcsolt szerzők
A mindennapok: hivatkozások keresése az oktatóknak. Éljen a terjedő keresztnevek rövidítése! Enélkül is előfordulnak azonos nevű és hasonló területen kutató szerzők, akiket csak konkrét publikációs jegyzék alapján lehet(ne) beazonosítani. A "hivatalos" hivatkozáskereső oldalon, semmilyen szűkítési lehetőséget nem találtunk (pl. munkahelyre). meg a magyar neveket eleve össze-vissza írják, főleg, ha ékezetes és asszonyneve van valakinek. Itt lóg még mellettem egy lista, konkrétan 7 verzióban szerepel 1 név...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése