Nemrég panaszkodtam, hogy nem tudok eljárni szakmai rendezvényekre, de most voltam kettőn is!!! Egy OVID képzésen és az IQSYS Könyvtáros teadélutánján. Ez utóbbi jegyzetei következnek alább.
Könyvtáros teadélután - „Next Generation” Önképzőkör
2010. okt. 27. MTAK
Náray-Szabó Gábor, az MTA Könyvtárának főigazgatója rövid köszöntőjében azt említette, hogy tapasztalatai alapján a könyvtárak világában sokkalta gyorsabb a fejlődés, mint a kémia világában.
A megnyitó szavak után Horváth Zoltánné bevezetője következett, amiben említette, hogy ezen rendezvénysorozat, a Könyvtáros teadélután ötlete a bajai vándorgyűlésen merült fel, ahol nem maradt elég idő a vitára és a beszélgetésre. Egyben megköszönte az MTA Könyvtárának, hogy az első alakalomnak helyszínt biztosítanak. Következő gondolatában azt részletezte, hogy a könyvtárak kimentek a webre, ami többet jelent annál, hogy OPAC-jaik és honlapjaik elérhetők az interneten is. Hiszen az által, hogy kint vannak nem csak 24 órás szolgáltatást tudnak nyújtani, hanem újabb kompetenciák meglétére is szükség van a könyvtárosok részéről. Valamint a mostani, web 2-es, közösségi tudással olyan új információ és tudás birtokába juthat például egy helytörténeti gyűjtemény, az olvasók tudása által, amik hagyományos módon sosem kerültek volna elő. Végezetül pedig egy olyan, új generáció megjelenését említette, aminek legfőbb jellemzője a gyorsaság. Például egy hettél korábban volt az IQSymposium nevű rendezvényük, aminek 18 óra körül lett vége, és este 21-kor már teljes beszámolót olvashattak Habók Lilla blogján. Ez a tempó és gyorsaság ebben az új generációban teljesen természetes: például már a konferencia alatt is folyamatosan twitterbejegyzések és facebook üzenetek születtek.
Puskás Norbert Infokommunikációs trendek és irányok című első előadásában (, ami a bajai vándorgyűlésen az idő rövidsége miatt be nem fejezett előadása volt) jövőkutató cégek eredményeit ismertette, kiegészítve saját gondolataival, valamint a július óta eltelt idő újdonságaival.
Először a Gartner, a hatalmas USA-beli jövőkutató cég eredményeit ismerhettük meg. Míg 2010 februárjában a költségek csökkentése a legfontosabb feladat, addig 2013-ban ez már a prioritások végén szerepel csak, hiszen addigra már ezt a problémát megoldották, a költségeket tovább már nem lehet csökkenteni. 2013-ban az innovatív fejlesztések lesz a legfontosabb tényező a vállalatoknál. A CIO technológiai prioritások között, tehát ami az informatikai vezetők számára a legérdekesebb 2010-ben, azaz ami érdekli őket az a virtualizáció, a cloud computing 'felhő számítások' és a web2. Amik ezzel párhuzamosan pedig zuhannak az érdeklődési listán: adatelemzések, és vezetői információs rendszerek (VIR), ami 2-3 éve még a legérdekesebb témának számított. A CIO stratégiák között, azaz amit az informatikai vezetőknek csinálnia kell a gazdasági növekedést segítő tevékenységek szerepelnek első helyen. Ez arra utal, hogy az informatika már infrastrukturális elem, azaz az informatika teljesen természetes, és már nem az informatika határozza meg, hogy mit csinálhatok, hanem azt csinálja, amit én akarok. Ez a folyamat 5 éves távlatban is megfigyelhető: az informatika és az informatikai vezetők pozíciója a vállalatoknál kezd visszacsúszni. Az informatika teljesen természetessé válik, olyan lesz mint a technikát biztosító személyzet. A világ trendjei után magyarországi eredményekről esett szó. Magyarországon 2010-ben a legnépszerűbb téma az IT biztonság és az üzletmenet folytonossága – míg ez a világon csak a 9. prioritásként szerepel. Míg a világban 3. legérdekesebb web2, nálunk csak a 10. a listán. A helyzet azonban nem annyira elkeserítő, mint az ebből a felmérésből látszik, hiszen a magyar piacnak van egy olyan jellegzetessége, hogy lóugrásszerűen fejlődik. Ez annyit jelent, hogy bizonyos trendek mire eljutnának az USÁ-ból, Nyugat-Európán át Magyarországra, addigra már elindult egy újabba trend, és hozzánk már csak az fog eljutni, az előző fejlődési szakaszt kihagyja a magyar piac. Például a mobilinternettel kapcsolatban Nyugat-Európában először a kis sávszélesség terjedt el, ami Magyarországon teljesen kimaradt, rögtön a szélessáv terjedt el. A vállalatoknál az informatikai költségek csökkennek 2012–2013-ra azáltal, hogy közös szerverfarmről vásárolnak szerveridőt, nem saját szerver(ek) fenntartására költenek, valamint szabad szoftvereket használnak. Erre utal az is, hogy a telko (telekommunikációs) cégek, akik csak nagyon megbízható, bevált rendszereket használnak is haladnak az open source szoftverek felé.
Ezen a ponton az előadás interaktívvá vált, többen kérdeztek, elkezdődött egy beszélgetés a fejlesztésekkel kapcsoltban. Például a mobilegyenlegre terhelhető mozijeggyel kapcsoltban, vagy a mobilba telepített lakás- és autókulcsról, a biztonságól, a vezetékes és mobil hang- és adatforgalom tendenciáiról, a használók mobilizálódásáról, az asztali gépek (desktopok) kiszorulásáról, az okostelefonok terjedéséről, a használói igényekről, a vásárlói szokásokról (például van olyan magyarországi áruház, ahol hőkamerával figyelik a vásárlók mozgását, az orruk alapján a nézési irányukat), a teremben lévők mobiltelefonjainak számáról (kb. öten voltunk a 30-ból, akinél 2-nél kevesebb mobil volt), a telko adóról, aminek következményeként a cégek nem emelnek majd árat, de 1-2 évig nem is csökkentenek, ami a tendencia lenne, tehát a percdíjak, adatforgalom díja változatlan marad majd.
Az idő rövidsége miatt az előadás vége gyorsabb lett, mint az eleje, Az OCLC előrejelzései alapján a cloud lesz a legjellemzőbb, azaz az alkalmazások és adatok inkább az interneten, mint a helyi rendszerben kerülnek tárolásra. Így a katalogizálás webes kooperáció alapján, minőségi metaadatokkal valósul majd meg.
[Folyt. köv.]
amikor
Az olvasótermek és a raktárak után a könyvtár főigazgatójának szobáját is megnézhettük, ahol még az eredeti, 1910-ből származó bútorzat látható, valamint egy, az 1900-as évek elejéről származó készülék, egy számológép elődje.
