A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tanulás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tanulás. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 14., péntek

Felkészülés a korszerű használóképzésre - nyílt válasz Mikulás Gábornak

A Katalisten még 2014 elején érkezett egy levél, amelyben a Könyvtéri Intézet által szervezett Felkészülés a korszerű használóképzésre című képzésben arra kérdezett rá Mikulás Gábor, hogy mitől is korszerű a képzés, mit jelent a korszerű.
kaphatnék néhány mondatos tájékoztatást, hogy melyek a korszerű használóképzés legfontosabb pontjai / jellemzői? Akár a képzés >>reklámjaként<<. :-)"
http://katalist-to-feed.blogspot.hu/2014/01/re-katalist-konyvtari-intezet-hirlevele_20.html 

Mivel érintett vagyok, és a napokban épp felkészültem, gondoltam válaszolok.
Legelőször a korszerű szó jelentésén gondolkoztam el.
Mitől lehet korszerű egy használóképzés?
1.) Korszerű eszközökkel valósul meg - MIVEL?
Az, hogy van benne számítógép, már nem korszerű, hanem természetes. És az oktatás során akkor is használok számítógépet, ha nem kézzel vagy írógéppel, hanem szövegszerkesztővel készítem el a dolgozatot, majd kinyomtatva odaadom. Számítógép van benne, tekinthető korszerűnek, mégsem biztos, hogy az lesz. Mellette lehetek még poroszos, csak-én-tudom-a-tutit tanár.
Ha a számítógépet beviszem az órára lehetek korszerűbb, de nem mindegy hogy csak nekem van, vagy a diákoknak is. Ha csak nekem van, és kivetítem a ppt-t (vagy akár Prezit) csak megkönnyítem a dolgomat, hiszen nem kell vinnem jegyzeteket, nem kell írnom a táblára, egyszer elkészítettem, többször felhasználhatom...
Ha a diákoknak is van gépe, és már őket is megmozgatom, feladatot adok nekik, lehetek korszerűbb, de nem biztos.
Ha a tananyagokat e-learning keretrendszerben teszem közzé, szintén gondolhatom, hogy hú, de korszerű, naprakész vagyok, de ez még egyáltalán nem biztos. Az e-learning lehetőséget ad a téren és időn kívüli tanulásra, lehet korszerű az ott végzett oktatás, de ez attól függ, hogyan teszem, mit használok. Az e-lerningben is meg lehet valósítani a hagyományos, információközlő, papír alapú oktatást, csak van benne gép és net.
Szóval az eszközöktől nem leszek korszerű.

2.) Korszerű módszerekkel valósul meg - HOGYAN?

Ez már sokkal meghatározóbb és fontosabb. Hogyan adom át az ismereteket?
Kiállok és öntöm az észt? Beszélek és beszélek, néha kérdezek, de arra 1 válasz van, és az is számonkérő? Beszélek, bevonok, kérdezek, elgondolkodtatok? Elgondolkoztatok, megbeszéljük? A feladatoknak csak 1 megoldása van, vagy több válasz is létezik? Csak 1 helyes módszer van, vagy a lényeg, hogy eljussanak? Építek az előzetes tudásra?
Ezen már sokkal több minden múlhat, itt lehetek korszerűbb, de ennek meg semmi köze az eszközökhöz és a gépekhez. Krétával, táblával, tollal és papírral is lehetek figyelemfelkeltő és érdekes, alkalmazhatok új módszereket, amelyeket korszerűnek tekintenek. És ugyanúgy Prezivel, Moodle-lal, szavazógéppel, Facebookal is lehetek hagyományos és unalmas.

 3.) Korszerű ismereteket ad át - MIT?

Az oktatás lényege a mit. Az pedig mindig az egyéntől függ, hogy számára mi a korszerű.
Ha éppen csak ismerkedik a számítógéppel, akkor a szövegszerkesztőben a középre igazítás is lehet az. Ha már gyakorlottabb, akkor ez számára rutin, de a stílusokat nem biztos, hogy használja. Ha meg profi, akkor ő fog tanítani engem.


A Könyvtári Intézet tanfolyamán - szerintem a Mivel és a Hogyan kérdése is előkerül. A Mit kimaradását az indokolja, hogy a résztvevők saját könyvtáraiban megvalósuló képzések úgyis eltérőek lesznek, azt a helyi igényekhez igazítják, nem lehet és nem is lenne szerencsés megmondani a mit, azaz a tutit.
Nekem leginkább a Mivel részben van szerepem. A Moodle keretrendszer nyújtotta lehetőségeket, főleg kommunikációs és oktatásszervezésre, tananyagszervezésre használt eszközöket mutatom meg. A tananyagkészítés alapelveit, a tananyagok közzétételét már ismerik, így ezek felhasználási lehetőségeit, felsőoktatási könyvtárban, szervezett képzések során szerzett tapasztalataimat próbálom megosztani és átadni. Mit, mire és hogyan tudtam eddig használni.
Hogy ez korszerű-e vagy sem, azt döntsék el az eszközöket felhasználók.

2013. december 19., csütörtök

Szabadulás a Bálna gyomrából

avagy az információs és digitális írástudás próbája.

A Bálna megnyitása alkalmából, 2013 novemberének egyik hétvégéjén az egyik informatikai cég szabadulós játékot szervezett.
Miután megnéztünk egy filmet a küldetésünkről, bementünk a kabinba, ahol különböző kütyük segítségével kellett 5 db 2 számjegyű kódot megtalálni. Segítségként papíron kaptunk egy szöveget, amin barátok beszélgetése volt olvasható. Az információkat különböző közösségi oldalakon, valamint az onnan elérhető képeken helyezték el. Így offline Facebook profil idővonalán, majd innen eljutva Pinterest, Google StreetView, FourSquare oldalakon kerestük a kódokat.
A kabinban egyszerre 6 ember volt bent, és 10 percünk volt vadászni előbb a kütyüket, majd a kütyükön a kódokat, így összehangolt munkára volt szükség - vadidegen emberek között.
A kódokat természetesen megtaláltuk.
A technikai eszközöket reklámozó, azt szabadulós feladatként eladó marketingfogás igazából nem volt más, mint a digitális és információs írástudásunk tesztje.

Az alábbi kompetenciáinkat biztosan használtuk: 
  • infokommunikációs eszközök használata
  • digitális írástudás
  • szövegértelmezés
  • lényegkiemelés
  • információkeresés
  • kooperáció
A kódok keresése során eltérő módszereket használtunk:
volt, aki a teljes szöveget végigolvasta
volt, aki csak a lényeges pontokra koncentrált
volt, aki a teljes idővonalat végigböngészte számjegyeket keresve
volt, aki rákeresett az említett információra
volt, aki pedig elkezdte a 2 jegyű számokat sorban, szisztematikusan beírni.


2013. március 21., csütörtök

Érted is, amit olvasol?

A teljes féléven keresztül futó könyvtárhasználat kurzusokban a közös katalógusokat, elektronikus könyvtárakat bemutató alkalmon nem én [a tanár] mutatom be az adott oldalt és a benne való keresést, hanem a hallgatók kapnak kb. 15 percet, ami alatt megismerhetik, rájöhetnek a működésére, tartalmára, majd ezután ismertetik a projektoros gépnél a többiekkel. A feladat elvileg nem teljesen ismeretlen számukra, mert az előző órán bemutattam már a könyvtár saját honlapját és katalógusát, valamint a hallgatók a feldolgozást segítendő kérdéseket, szempontokat is kapnak a 15 perc elején. Jellemző, hogy az ismertetésnél nem a saját szavaikkal, fogalmaznak hanem felolvassák az oldalon található, az adatbázist, katalógust ismertető szöveget.
Az egyik hallgató épp a Digitális Irodalmi Akadémiát, a DIÁ-t mutatta be társainak:
 - Az oldal az alábbi írók életművét tartalmazza – mutatja a DIA kezdőlapján az írók felsorolását.
 - Megtaláljuk-e az oldalon Szabó Magda összes regényét? – kérdezek vissza.
 - Hát, ö, nem – válaszol a hallgató gondolkodás után.
Mi van? Az előbb mondta, hogy életműveket tartalmaz. Ő mondta, nem én, volt ideje egy kicsit keresni az oldalon, megismerni és eldönteni, hogy mit is mond róla, meg amúgy érettségizett, voltak magyar órái is, tudnia kellene, hogy mi az az életmű… Na mindegy, végül megbeszéltük, tisztáztuk az életmű fogalmát, a hallgató javította válaszát.
Ez volt az az esemény, amely egy korábbi egyetemi emléket eszembe juttatott.
Vizsgaidőszak, vizsga utáni beszélgetés az egyik évfolyamtárssal:
 - Jogszociológiai aspektusból a jog ontológiailag imperatív-attributív emóció - mondta ő. [A pontos mondatra nem emlékszem, így szabadon behelyettesíthető egy elég hosszú, sok szakkifejezést tartalmazó mondattal.]
 - Te ezt érted? - kérdeztem vissza.
 - Nem, de már több tárgyból is megkaptam az 5-t erre a mondatra - felelte teljesen nyugodtan.
 - Ó... - döbbentem meg.
Szóval, nem kell érteni, nem kell alkalmazni, elég, ha vissza tudja mondani ugyanazt, ez elég az ötöshöz, a sikeres vizsgához, a jó teljesítményhez, szóval az előrehaladáshoz...
És mi van azzal, hogy érteni is kellene, alkalmazni, beépíteni a meglévő információk közé?
A könyvtárhasználat kurzusok során törekszem az alkalmazásra, a gyakorlati használatra. A kialakult szokás szerint a hallgatók 2 ZH-t írnak a félév során: egy elméleti és egy gyakorlati ZH-t. Az elnevezés kissé megtévesztő, mert mindkettőben inkább az ismeretek alkalmazásán van a hangsúly, de az elméletiben még előfordulhatnak tisztán megtanulható kérdések, valamint a helyettesítő karakterek és logikai operátorok még keresőfelülettől függetlenül, önállóan jelennek meg. A gyakorlati ZH-ban már adott felületen kell keresni, megadott keresőkifejezésekkel és szűkítési szempontokkal. A válaszhoz pedig szükséges a találat értelmezése is. Tehát nem magolniuk kell, hanem keresniük kell a felületeken, használni az oldalt. Ez sokszor nehezebb is lehet. Meg is kaptam a félévi értékeléskor, hogy a 2., gyakorlati ZH nehezebb volt...


2011. június 8., szerda

TéT, de tényleg

TéT, azaz Tanulás életen áT
Angolra járok. Ez nem lenne nagy újdonság és esemény, és nem kerülne be a blogba, de mégis bekerül, mert
  • a kerület által szervezett nyelvtanfolyamra járok, ami ingyenes ;-)
  • így az összetétel eléggé vegyes: sokan vannak a nyugdíjasok, középkorúak is, így
  • tényleg megvalósul az élethosszig tartó tanulás, a LLL, amire az andragógia szakos hallgatók miatt is érzékenyebb lettem, meg magamon is érzem a szükségességét
  • eredetileg 50 fős csoportokat hirdettek,
  • de a nyomtatott jelentkezési lapon 74 név szerepelt
  • a tanfolyam kb. közepén ...+1 fő írta alá a jelenléti ívet
  • mivel felnőtteket és tömegesen oktatnak, így módszertan szempontjából is érdekes a tanár munkáját figyelni
  • a tanfolyam tematikája arra összpontosít, hogy magunkról tudjunk beszélni, így előfordulnak extra szavak is (pl. mérlegképes könyvelő)
  • bár csak kezdő tanfolyamról van szó, az hogy hetente kétszer másfél órát ott ülök és angolozom, érezhetően jót tesz az eddigi tudásomnak,
  • hiszen úgyis felelevenítésnek járok oda, mielőtt újra belekezdenék komolyabban az angolba
  • a többség, akikkel beszélgettem - velem együtt - a magyar angolnyelv-tanítás áldozata: többször újrakezdés, sok tanár, nagy szünetek...
  • már sokkal jobban értem azt a könnyített olvasmányt is, amit előtte pont azért hagytam abba, mert  a vonaton nem sokat értettem belőle, annak ellenére, hogy olyan nyelvtani szerkezetek és igeidők vannak benne amiről a tanfolyamon szó sem volt
Szóval angolra járni jó, és lesz haladó tanfolyam is!