A KTE XIII. Nyári Akadémiája keretében megnéztük Szabadkígyóson a Wenckheim kastélyt és parkot, aminek történetéről egy idegenvezetéssel is foglalkozó hölgy mesélt nekünk.
A német eredetű Wenckheim család beházasodás útján került Békés megyébe, majd annyira meggazdagodtak, hogy egész Békés megye az övék lett, Kétegyházát és Békésszentandrást kivéve.
Az 1800-as évek elején élő gróf Wenckheim József Antal jó gazdálkodó hírében állott, ménese olyan híres volt, hogy 1857-ben Ferenc József és neje magyarországi körútja során megnézte gyönyörű birtokát. Az ő nevéhez fűződik Újkígyós alapítása is, ahová 100 Szeged környéki dohánykertész-családot telepített. Ezzel a napóleoni háborúk idején a dohányzárlat okozta hiányt pótolta, valamint a dohányból meggazdagodott. A pénz mellett azonban nem volt örököse, így 67 évesen harmadszorra is megnősült: elvette a kulcsárnő 22 éves lányát. Az esküvőnek a rokonság azonban nem örült annyira, a gróf unokaöccse, például egy koporsót küldött, amiből a legendák szerint Jókai az Egy magyar nábob ötletét merítette.
A házasságból megszületett az örökös, Wenckheim Krisztina. A 4 évesen árván maradt lány első unokatestvéréhez, Wenckheim Rudolfhoz ment hozzá (aki a koporsóküldő fia). Ők építtették a Szabadkígyóson álló neoreneszánsz kastélyt, amely településen addig csak az uradalom majorsági épületei álltak. (Az eredeti Harruckern-Almássy-Wenckheim kastély Gyulán található, a vár mellett.)
Az Ybl Miklós tervezte kastély 4 épülete 4 év alatt (1875 - 1879) épült fel, de avatására 1882. júliusában kerülhetett sor, ugyanis 3 évig tartott a berendezése. A 12 bejárattal, 52 kétszárnyas ajtóval és 365 ablakkal rendelkező épület alatt teljes egészében pince van. A kandallók csak hangulati elemként szolgálnak, ugyanis a fűtést légbefúvással oldották meg, a pincében található fatüzelésű kazán és a falban futó porceláncsövek segítségével - mint a Parlamentben. A világítást gázlámpák biztosították, amihez az erdőben lévő lévő biogáz-üzem fejlesztette a gázt, mezőgazdasági hulladékból. A kastélyban volt könyvtárszoba is, aminek könyvszekrényeit olasz ácsok mocsári tölgyből készítették.
A család a földszinten lakott, a vendégszobák az emeleten voltak. 7 gyermekük született, akiknek zenetanára Erkel Adél volt (Erkel Ferenc felesége). A nyári időszakot töltötték a kastélyban, télen budapesti palotájukban éltek, ami most a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központja.
A kastélynak nem sok eredeti berendezése maradt meg, a második világháború alatt ugyanis gazdátlanul állt. 1945-ben egy országos hírű mezőgazdasági középiskolát költöztettek az épületbe, ami 66 éven át, 2011. június 14-ig működött a kastélyban. Ottjártunkkor épp kiköltözőfélben volt a Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium, Szabadkígyós, így még félig láthattuk a család- és iskolatörténeti kiállítást, a könyvtárszobában működő iskolai könyvtárat, a kastély ebédlőjében lévő tornaeszközöket. A családi kápolna után felmentünk a toronyba is, ahonnan be lehetett látni az egész környéket, majd a parkban sétáltunk.
A kastély még így, felújítás előtt is gyönyörű, a kertjében labirintusos sövények, mesterséges tó, forrás, olyan igazi zegzugos, kalandozós.
Fényképek a KTE albumában és az 1969-ben, az épületben forgatott Szeressétek Ódor Emíliát című filmben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése