Zórád Ernő

A Petőfi Irodalmi Múzeum is megemlékezett egy kiállítással a 2011-ben 100 éve született Zórád Ernő illusztrátorról, amire igazából csak véletlenül jutottunk el (a Nemzeti Múzeumban túl sokan voltak a koncerten, így nyugisabb helyet kerestünk), de jól jártunk :-)
A sok ismerős rajz, például az Olcsó könyvtár sorozat borítóján megjelentek, valamint a korabeli Budapestet megjelenítő képei mellett nekem legjobban az Irodalmi pantheon című sorozata tetszett. Ebben ismert magyar írókat és költőket jelenít meg pár jellegzetes szereplővel, az alkotó alakjával.
A 10 részes sorozatban szerepel Krúdy, Balassi, Karinthy, Arany János, Ady, Petőfi, Madách, Móricz, Jókai, Mikszáth. Csupa olyan szerző, aki az oktatásban is előkerül. Így feléledt bennem a mélyen élő magyartanár, és eszembe jutott, hogy ezek a képek tökéletesek lennének az adott szerző összefoglalásához vagy érettségi előtti ismétléshez. Ott  a szerző, ott vannak a főbb művek, amiket egy-egy jellegzetes motívum, szereplő alapján lehet felismerni. Akár dolgozatkérdés is lehetne, hogy mely művekből mi szerepel és mennyit ismer fel. De ezek csak az első ötletek, a képeket sokféleképpen lehetne az órákon használni, így a további ötleteket meghagyom a magyart tanítóknak. (Mind a 10 kép és Zórád Ernő egyéb munkái is megnézhetők a zorádernő.hu képgalériájában.)

Bár a PIM kiállítása már bezárt a Budára költözött Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2011. dec. 4-én nyílik a Zórád életművét bemutató kiállítás, ahol a megnyitó napján mindenféle egyéb programokkal is készülnek, részletek a link alatt.

A Kulturális Örökség Napjai, 2011 - Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógára már régóta  kíváncsisággal tekintettem, de bejutnom csak most sikerült.
A nyolcszög alaprajzú épületről a programfüzetben az alábbi ismertetős olvasható.

"A zsinagóga 1869 és 1872 között épült közadakozásból, tervezője az osztrák Otto Wagner, aki a bécsi szecesszió vezető alakja volt. Az épület a második világháború óta romos, 1959 óta nem használják vallási célokra, 1979-ben a teteje is beszakadt. 1980-ig laktak az épülethez csatlakozó bérlakásban, ekkor azonban ezt kiürítették, mert az épület életveszélyessé vált. Az 1980-as években az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vásárolta meg a hitközségtől. Az 1990-es években állagmegőrző munkákat hajtottak végre rajta, a felújítást azonban nem fejezték be. Az Alba Regia 1992-ben csődbe ment. 1994-ben az épület az Állami Vagyonügynökség tulajdonába került. 2006-ban a Budapesti Zsidó Hitközség kapta vissza, azóta látogatható. Az épület ma is impozáns, belső tartozékai azonban hiányoznak.2007-ben kihirdették a felújításra kiírt pályázat eredményét. Az épületben kap majd helyet a tervek szerint a Kárpát-medencei Zsidó Néprajzi Múzeum" (http://www.oroksegnapok.hu/index.php?oldal=kereses&hol=budapest&pageno=9)

Jelenlegi állapotában még várat a felújítására, de így is gyönyörű. Beszéljenek a képek.