Természettudomány, könyvtár, olvasás

A Katalisten és Könyvtárostanárok levelezőlistáján is megérkezett az alábbi felhívás, így adott volt, hogy a 2012-es Könyvfesztiválon milyen szakmai programon veszek részt (ha már péntek és szombat is munkanap volt). És ha már elmentem, íme a beszámoló:

A XIX. Nemzetközi Könyvfesztivál - Könyvtáros klub keretében számos érdekes előadás mellett az MKE és Bod Péter Társaság Társaság közös rendezvényét kívánom figyelmükbe ajánlani, amely a természettudományos szakórák és könyvtár, olvasásfejlesztés kulcsszavakkal foglalható össze:
április 22., vasárnap 10.30 – 11.30 Könyvtáros Klub
Természettudomány, könyvtár, olvasás
Előadók: Gelencsér Sándor, Major Balázs, Siklódi Enikő, Tauber Tamás szaktanárok
Moderátor: Hock Zsuzsanna könyvtáros-tanár (Veres Pálné Gimnázium)
http://www.bookfestival.hu/magyar.html
Mindenkit szeretettel várunk, e találkozási, közös gondolkodásra is alkalmat adó lehetőségre.
Oporné Fodor Mária elnök nevében:
Hock Zsuzsanna
könyvtárostanár
közoktatási szakértő

Természettudomány, könyvtár, olvasás

Hock Zsuzsanna könyvtárostanár köszöntője után bemutatta kollégáit, a Veres Pálné Gimnázium tanárait, akik könyvekhez és könyvtárakhoz kapcsolódó előadásokat tartottak, bemutatva saját pedagógiai gyakorlatukban a könyvtár megjelenését.
Gelencsér Sándor biológia szakos tanár, jelenlegi igazgató Thomas Mann: Varázshegy című regényéből olvasott fel részleteket. Ezekben a bekezdésekben Hans Castorp a svájci szanatóriumban beszélget a bőrről, a külső idegrendszerről, az érzékelésről és elpirulásról. A bevezető szavakból kiderült, hogy ezt a 10-15 perces részletet az adott tananyaghoz kapcsolódóan olvassa fel a diákoknak. A felolvasott gondolatok után a könyvtárostanár kiemelte, hogy szépirodalmi mű részlete alapján a biológiatanár az adott kor tudását, a szakszókincset tudja megmutatni, míg a magyartanár és a könyvtárostanár a magas irodalom és a ponyvairodalom közötti különbségre hívhatja fel a figyelmet: a magas irodalom alkotásaiból egyéb, nem irodalmi ismeretek is szerezhetők.
Siklódi Enikő biológia szakos tanárként egy könyvtári szakóra megtartásának folyamatát mutatta be előadásában, kitérve a tervezés, előkészítés hosszabb és több munkát igénylő folyamatára is.
Major Balázs fizika szakos tanárként és csillagászként egy konkrét könyvtári órát ismertetett. A 9., 11. évfolyamon csoportbontásban 15-16 fővel megvalósuló óra során 18 cikk feladatlapok alapján történő feldolgozását ismertette. Az Élet és Tudomány, Chip, Földgömb, Fizikai Szemle és Digitális Fotó című folyóiratokból kiválasztott cikkeket a diákok a bibliográfiai adatok alapján keresték meg, a könyvtárban. A cikkek elolvasása után után hat idegen szót kerestek, ami szerepelt a cikkben és kapcsolódik annak témájához. Majd ezt a hat szót kellett lexikonokban, szakkönyvekben megkeresni és kijegyzetelni. Az órai tevékenységek után házi feladatként az idegen szavak angol és német fordításait keresték meg a diákok, majd 2-4 mondatos ajánlót írtak a cikkhez - idegen nyelven.
Tauber Tamás biológia szakos tanár Jared Diamond: Összeomlás című könyvének projektmódszerrel történő feldolgozását ismertette. A fizika, kémia, földrajz, ökológia, társadalomismeret és etika témakörét érintő könyvvel a projekt során a diákok három fős csoportokat alkotva dolgoztak. A kijelölt részek elolvasása után, feldolgozták az ott szereplő történetet, saját szerkesztésű prezentációt készítettek, majd bemutatták társaiknak.
Hock Zsuzsanna záró gondolataiban elmondta, hogy a projekthez szükséges könyv megfelelő példányban történő beszerzése könyvtárközi kölcsönzéssel történt, így a könyvtárak és könyvtárosok együttműködésének szép példája volt. Megemlítette, hogy a gyerekek teljesen máshogy vették kézbe például azt a kötetet, ami az MTA vagy az Egyetemi Könyvtár tulajdona volt. De a különböző tulajdonbélyegzők, pecsétek akár a könyvtártípusok tanítását is segíthetik.
Sajnos a beszélgetés csak kevés érdeklődőt vonzott, pedig mind tanároknak, mind könyvtárosoknak bátorítást és hasznos ötleteket is jelenthetnek az elhangzottak. Remélhetőleg az előadások diái hozzáférhetővé válnak majd, így átadva az elhangzottakat szélesebb körnek, nagyobb közönségnek is.

Telefoncsere és digitális bennszülöttek

Régi telefonom van, és az is csak kölcsön. Ez a 3. készülék, amit használok. Az első kb. 3-4 évig bírta, de sajnos elromlott a kijelzője, aztán vettem egy modernebb, fényképezős, kinyithatós készüléket, ami az 1 éves garancia után pár hónappal elromlott. Ekkor kaptam a mostani kölcsöntelefonom (Nokia 3410). Nem tud fényképezni, néha hirtelen lemerül, de elég hangos rajta a beszéd, hangosan tud csörögni, tehát talán észreveszem a tömött buszon is. Próbáltam már venni másik telefont helyette, de telefont nem tudtak adni. Csak internetezésre, fényképezésre, zenehallgatásra alkalmas készüléket, ami mellesleg telefonálni is tud. Pedig én csak telefont szeretnék, amiről fel tudom hívni az embereket, tudok sms-t írni és felébreszt, ha beállítom. (Ami még hasznos lehet az a zseblámpa, hogy ne a kijelző fényével világítsak éjszaka.) Ennyi... Ilyen pedig nincs.
Valamint nem szeretném elkölteni egy havi fizetésem egy olyan készülékre, aminek számomra fontos funkcionalitását egy még működő készülék teljesíteni tudja. Valamint nem szeretném ugyanezt kb. évente, de inkább félévente megtenni azért, hogy menő kütyü legyen a táskámban...
Mikor megkérdezték, milyen funkciót szeretnék a készülékre és a telefonálást neveztem meg, furcsán néztek rám. Eddig funkcionalitásban az első telefonom volt a legjobb: por-,csepp- és ütésálló, szerkeszthető csengőhang, változatosan beállítható ébresztő és emlékeztetők (hetente, havonta, évente), nagy telefonkönyv és sms-tároló, egyre sűrűbben csipogó lenyomott ébresztő, valamint beépített világítótorony ;-)
Arról nem s beszélve, hogy kiöregedtem a díjcsomagomból, ami megfelelő, így még nem vettem újat, hanem a használom a régit, a kölcsönt.
Kb. ugyanúgy érzem magam, mint Tóth Krisztina írásának hőse:

IV.  (Választék)

– Jó napot kívánok.
– Jó napot, miben segíthetek?
– Hát… egy mobil internet-előfizetést szeretnék… meg talán a mobilelőfizetést is módosítanám…
– És milyen konstrukcióra gondolt?
– Nem is tudom…
– Jó, akkor nézzük a mobil-internetet. Milyen adatforgalommal dolgozik?
– Hát, nem tudom pontosan.
– Mégis. Havi 80 MB-nál több?
– Így most hirtelen nem tudnám megmondani…
– Jó, akkor vegyünk többet, mert az azért elég kevés, vegyünk mondjuk 5 GB-ot, az havi 5790 Ft, és akkor a benne foglalt forgalom az 8GB, ami 01. Ft-ra jön ki, de ha 15 GB-ot veszünk, akkor az már csak 14.990 Ft, ami olcsóbbra jön ki.
– De hát az drágább, nem?!
– Hogy mennyi, az tulajdonképpen attól függ, mennyi az adatforgalom egy hónapban. Az 50 MB nagyon kevés, és úgy drága a kilobyte, az, ami megéri, az 5 GB, mert itt már olcsóbb az extraforgalmazás. De mindegyik minőségi szolgáltatás, ezt állíthatom.
– És mi a különbség?
– Lényegében semmi, vagyis csak az adatforgalom.
– Értem.
– Akkor melyik legyen?
– Hát most konkrétan nem is tudom. Melyik az olcsóbb?
– Akkor elmondom újra, jó? Van egy másik csomagunk is, ebben benne van egy új készülék, és a készülékkel együtt az adatforgalmazás már olcsóbbra jön ki. Jelenleg milyen készüléket használ?
– Kicsi fehéret.
– Ha a mobiltelefonját akarja használni internetezésre, WAP-funkciót használ vagy e-mailhasználatra szánja, akkor a mobil internetes csomag is attól függ, hogy milyen a telefonja. Mert ha mondjuk csak e-mailre kell, akkor elég az egyszerűbb internetcsomag is, vagyis ha a telefont csak GSM-ben használja, de azért szerintem jobb, ha rendelkezik 3G alapú GPRS-funkcióval, mert az gyorsabb, és jó, ha van benne EDGE-funkció, mert a közvetlen elérést is biztosítja, vagyis a telefonja úgy alkalmas a WEB and Walk funkcióra is. A leggyorsabb mód a II. generációs HSPDA, amikor az internetcsomaggal, amit most megvesz, már böngészni is lehet.
– Asszem, nem értem.
– Jó, akkor elmondom újra. Ha nem a mobiltelefonján használja, akkor asztali gépre vagy laptopra kell, akkor is különböző internetelérési csomagok vannak. Akkor körülbelül hány MB-t forgalmaz egy hónapban? Mert ettől függ. Mindegyikben ingyenes a modem, amit könnyű csatlakoztatni, mert felállítja magát.
– Akkor egy olyat kérek. Ami felállítja magát. És az előfizetés? Akkor azon most lehet módosítani?
– Ott meg azt kell átgondolnia, hogy mi éri meg. Kivel beszél sokat? A telefonos díjcsomagok is különbözőek. Mert ha az olcsóbb alapdíjas csomagot választja, akkor a hálózaton kívüli hívások drágák, de a hálózaton belüliek olcsóbbak, a magasabb díjcsomagokban viszont az alapár lebeszélhető hálózaton belül.
– Értem…
– A kedvezményes napi időszakok is változnak, a drágább csomag olcsóbb. És a profilok is dinamikusan változnak. Akkor most melyik legyen?
– Így hirtelen nem tudom. Egyelőre talán maradnék az eredeti változatnál.
– Ahogy parancsolja. Jó napot.

Tóth Krisztina: Örkény-árnyjáték (részlet)

forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00016/00134/080408.htm

Hol járunk, avagy (ottfelejtett) reklámok - könyvtárakról

Nem konkrétan könyvtárat hirdet a felirat, de az olvasószolgálat arra utal, hogy itt egy hatalmas intézmény működhetett régebben. Jelenleg nem könyvtárként működik az üzlet, de a felirat még megvan. Hogy korábban milyen intézmény lehetett itt, arról még kutatnom kell.
De hol is van az itt? A konkrét választ kommentben várnám!
Segítségképp: Budapesten egy népszerű, nagy forgalmú autóbusz vonala mellett látható, egy jelenleg lezárt útszakaszon.