Az idei hétvégét a Központi Statisztikai Hivatal, a
KSH Könyvtárban kezdtük.
A Mechwart ligetnél található épület alagsorában elhelyezkedő könyvtárban a hivatal és a könyvtár történetéről hallhattunk előadást, majd a könyvtári olvasótermek és egy raktár bejárása következett. Emellett a gyerekeknek is érdekes programokkal készültek (statisztikai totó és alkotás a régi katalóguscédulákból), valamint ingyenes kiadványokkal is magukkal vihettek az érdeklődők.
Az első statisztikai hivatal Fényes Elek vezetésével Országos Statisztikai Hivatal néven 1848-1849-ben működött, majd 1867-ben Keleti Károly vezetésével alakult meg. Kezdetben a hivatal és a könyvtár is Keleti Károly szobájában és saját könyveivel működött. Így szervezték meg az első népszámlálást 1871-ben, ami az első magyar közigazgatás által szervezett népszámlálás volt. A hivatal kezdetben a Kereskedelmi és Földművelésügyi Minisztérium egyik osztályaként működött, majd 1871-től önállóan, különböző minisztériumok alatt végezte tevékenységét. 1929-től a hivatal a miniszterelnökség alá tartozik, így például a vezetője államtitkári rangban van.
A KSH 1867. és 1871. között Keleti Károly lakásán működött, itt dolgozott a 4 munkatárs, majd 1871. után sok költözésre kényszerült: Pestről Budára, majd vissza Pestre. Ennek 1897-ben a statisztikai palota építése vetett véget. A Czigler Győző tervezte eklektikus stílusú épület eredetileg is a statisztikai hivatalnak épült, és alagsorába a könyvtárat tervezték, ami nagyobb területen, de jelenleg is itt működik.
A könyvtárnak 1897-től van kötelespéldányjoga, azaz a gyűjtőkörének megfelelő minden dokumentumból kapnak egy példányt. Egy időben, 1929. és 1949. között ez teljes kötelespéldányjogot jelentett, ekkor minden Magyarországon megjelenő dokumentumból kapott a KSH Könyvtára, ma már válogatott kötelespéldányjoguk van, azaz újra csak a válogatott dokumentumokat kapják meg, de így is nagy eséllyel megvannak náluk a keresett könyvek. Az állomány körülbelül 850 ezer kötet, amiből kb. 20 ezer az olvasótermekben található. E mellett a keresettebb statisztikai szakkönyvek a palotában található raktárakban, míg a legtöbb dokumentumuk a 3 szintes törökbálinti depóban található. Az éves gyarapodás kb. 16 ezer kötet. A könyvtár nyilvános könyvtár, tehát 14 éves kortól bárki beiratkozhat, a könyvtári dokumentumokat helyben használhatja, kölcsönözni azonban csak a hivatal dolgozói és a II. kerület lakói tudnak.
A könyvtárnak 3 olvasóterme és egy folyóirat-olvasója van a hivatal alagsorában. Az idegen nyelvű szakolvasóban a csere útján beszerzett, külföldi országok statisztikai évkönyvei találhatók, a magyar szakolvasóban a KSH és egyéb statisztikai kiadványok találhatók, míg a Bibó teremben a közgyűjteményi jellegű dokumentumokat helyeztek el. A könyvtár nem használja az ETO-t, hanem témakörönként csoportosítva találjuk a dokumentumokat a polcokon.
A 2010 szeptembere óta működő Bibó István termet egy korábbi raktárból alakították ki. A teremben kb. 9.000 dokumentumot helyeztek el, ami az általános érdeklődésre számot tarthat. A szabadpolcos olvasóteremben öregbetűs könyvek, szépirodalmi művek, szakácskönyvek, hobbi és gyerekkönyvek, valamint különféle magazinok találhatók. A könyvtár egésze akadálymentesített, így szövegnagyító készülék, szövegfelolvasó is található, valamint a teremben elhelyezett számítógépekhez kerekesszékkel is hozzá lehet férni. Az olvasótermet 2010-ben pályázat útján alakították ki, majd 2011-ben szintén pályázati forrásból történt meg az akadálymentesítés. A közgyűjteményi könyvtárakra jellemző terem Bibó Istvánról kapta a nevét, aki 1963-tól dolgozott a KSH Könyvtárban, a nemzetközi cserekapcsolatokkal foglalkozott.
Az olvasóteremben elhelyezett asztalok most nem egy hagyományos könyvtári olvasóteremre hasonlítottak, mivel a 2011 októberi népszámlálásra készülve itt alakították ki a népszámlálási zöld számot fogadók munkaállomásait.
Az olvasótermek után egy szabadpolcos és tömörraktárat nézhettünk meg, amit az épület belső udvarának lefedésével alakítottak ki. Korábban itt a lovarda volt, ezt egy érdekes fém szerkezettel fedték be. A raktárban statisztikai szakirodalmat helyeztek el, valamint itt található a könyvtár minikönyv-gyűjteménye is.
Az olvasótermek és a raktárak után a könyvtár főigazgatójának szobáját is megnézhettük, ahol még az eredeti, 1910-ből származó bútorzat látható, valamint egy, az 1900-as évek elejéről származó készülék, egy számológép elődje.
[fényképek holnap]
