Különös

A hallgatók a félév során többször megkeresnek e-mailben, telefonon, üzenetet írnak az e-learning felületen, vagy csak megjelennek a könyvtárban. Kérdeznek arról, ami számukra nem világos, érdeklődnek az eredmények, az óraidőpont, utolsó lehetőségek iránt - ezt megszoktam. Azonban mindig meglepődöm, amikor a telefonban nem a hallgató, hanem édesanyja hangját hallom, amikor nem saját maguk járnak el, hanem a szüleik. Néhány esetben ez a megbízott általi eljárás érhető volt, de a valószínűleg indokoltnál nagyobb számban szokott előfordulni. De miért? A felsőoktatás már biztosan az a közeg (lenne), ahol a diák önmaga jár el, a szülő elengedi, és ha érdeklődik is, csak a diáknál teszi, nem az oktatójánál... Vagy mégsem? Egyre többen halogatják a felnőttlétet? Ilyen szempontból is? Egyre kevésbé engedik el a szülők gyermekeiket?