Zágrábi bringás kedvenc

Zágrábi nyaralásunk bringás élményeiről több bejegyzést is írtam már. Előbb a közbringák, majd a bicikliutak és kerékpártárolók következtek.
A kedvencünk maradt a végére: kukabringa

Az utcaseprők nem kocsit toltak maguk előtt, hanem szemetessel egybeépített, három kerekű cargobringát tekertek.

Zágrábi bringás infrastruktúra

azaz kerékpárutak, bringatárolók stb. Miután az előző bejegyzésben a horvát fővárosban üzemelő közbringarendszerről írtam pár gondolatot, nézzük milyen utakon tekerhetünk, hová köthetjük a drótszamarakat.

Bicikliutak:
A Száva partján, a hatalmas Bundek park hatalmas tavával, szabadtéri színpadával a helyiek kedvence lehet - de a közeli iskola tornatanáráé biztosan, mert ide hozott ki egy osztályt futni. A nagy zöld felületek alkalmasak piknikezésre, kutyasétáltatásra, a tó egyik felében a táblák szerint fürdeni is lehet. A betonozott sétautak osztott járdaként és bringa- és gökoriútként szolgálnak. A sárga csíkkal elválasztott úton külön sávban vannak a gyalogosok, mellettük pedig a gyorsabbak, azaz a görkorcsolyázók és a biciklisek közös sávban haladhatnak.

Bringa- és görkori út egyben

Ahol volt hely, ott irányonként külön, bár legtöbbször a járdán vezetett bicikliúttal találkoztunk. Ehhez a bringások általában szabályosan, vagy kevésbé alkalmazkodtak is. Ha nem volt külön hely az út két oldalán egy-egy biciklisávnak, vagy csak az út egyik oldalán volt járda, ott azon vezették a két irányú kerékpárutat. Önállú bicikliútra, vagy az úttesten vezetett sávra, felfestett jelet nem láttam, vagy nem vettem észre.
A keveredés a villamosokra, autókra is gyakran jellemző volt: a szűk belvárosi utcákban ugyanabban a sávban ment a villamos és a személyautó. Így nem volt ritka, hogy a két villamos közé szorultak autók. Sőt a legtöbb helyen kialakított megállók sem voltak, csak tábla jelezte hol áll meg a villamos. Nincs járdasziget, magasítás.

Bicikliutak és zebrák:
Ezzel gyalogosként, passzív biciklisként is szembesültünk. A kereszteződéseknél a bicikliút és a zebra keresztezte egymást. Szinte mindig, akkor is, ha ez nem lett volna feltétlenül szükséges. Vagy volt ott egy oszlop. Vagy hirtelen csak a zebra egyik oldalán lett bicikliút, míg az előbb még mindkét felén volt. De a kicsi, háromszög alakú járdaszigeten amúgy sem volt hely.

Gyalogos és bringás találkozása kellemes lehet a járdaszigeten

Bicikliutak és csatornafedelek:
Amikor épp ott voltunk, több nap is esett az eső. Néha csak csöpörgött, néha meg szakadt. Főleg ez utóbbinál lettünk figyelmesek a csatornafedelekre. Hogy a szállásunkról eljussunk a belvárosba, végig kellett gyalogolni a ... folyó feletti hídon. Azonban az úttesten nem voltak vízelvezető lefolyók. Tömör beton az egész, csak a két végén volt összeillesztésből, a hőtágulásnak helyet adó fémmel szegélyezett rés, ahol kifolyhatott a víz. Így az autók gyakorlatilag hatalmas pocsolyákban közlekedtek, szépen beterítve a gyalogosokat és bicikliseket is.
Mindezt azért, mert a lefolyókat a járda magasságában helyezték el. A járda pedig ugye magasabban van...
Próbáltam lefotózni, hátha lehet érzékelni így is a szintkülönbséget:

A tömör aszfalt híd, a járdán vezetett egyirányi bicikliúttal

A járda magasságában, az útpálya fölött elhelyezkedő csatornafedéllel

Bár a csatornafedél már kissé megsüllyedt, még mindig az úttest fölött helyezkedik el

Mindezt egy 2x2 sávos, autópályaszerűen kialakított forgalmas főút mellett, ahol az autósok hasítanak. És még az aszfalt is megsüllyedt, hogy biztosan összegyűljön a fröcskölésre alkalmas víz.


Biciklitárolók:
A legtöbb helyen alacsony, csak az első kerék rögzítésére alkalmas, a biciklit nem megtartó tárolókat láttunk. Ritka volt a magasabb, a váz rögzítését is lehetővé tevő támasz. Lehetett régi vagy új épület mellett régi vagy új tároló.

Formatervezett, modern biciklitároló az egyetemi-nemzeti könyvtár mellett

A kedvenc biciklitárolómról sajnos nem készült fotó, pedig elég egyedi megoldás volt. A szokásos küllőgyilkos, háromszögvasas, retró biciklitároló, de kb. 50 cm-rel megemelve, azaz kb. fél méterrel magasabban a járda szintjétől. Hogy mire jó? Passz. Talán kíméli a derekat, mert kevésbé kell lehajolni, hogy leköthessem a biciklit.
Az egyetem zenei kara előtti tárolók picit hasonlítanak erre a megoldásra, de mintha az akadálymentes lejtő felől raknánk be a biciklit, olyasmi volt ez a magasított megoldás.

Biciklitárolók a zenei karnál

A kedvenc: kukabringa - de már egy következő bejegyzésben: http://konyves-konyvtaros.blogspot.hu/2016/10/zagrabi-bringas-kedvenc.html

(Köz)bringával Zágrábban

Jobb későn, mint soha, azaz végre közzéteszem a régóta piszkozatban lévő bejegyzést.

A pünkösdi hétvégét Zágrábban töltöttük. Bár biciklit nem vittünk, azért a bringázós énünk velünk volt, és bringás szemmel is néztük a várost.
Zágrábban is működik közbringarendszer, ugyanolyan Next biciklikkel, mint Budapesetn, csak kék színűek a bringák. Lehet venni bérletet 79 kunáért (durván 4.000 Ft), amivel az első fél óra ugyanúgy ingyenes. Mivel a szállásunk kissé messze volt a belvárostól, ezen erősen gondolkoztam, de végül maradt a gyaloglás és nagy esőben a busz. Viszont ezzel el is érkeztünk az első fontos különbséghez a magyar Bubihoz képest. Zágrábban is alapvetően a belvárost szórták tele állomásokkal, a fontosabb kulturális csomópontokhoz azonban akkor is raktak állomást, ha az messzebb volt. Így például a nemzeti könyvtárhoz, vagy a kortárs művészeti múzeumhoz. Ezek gyalog kb. 15-30 percre vannak a főpályaudvartól és egymástól, azaz a legközelebbi állomástól. De ugyanígy helyeztek el gyűjtőpontokat a nagyobb parkokhoz, közlekedési csomópontokhoz. Szóval oda raktak állomást, ahová az emberek menni akarnak.

Köbringa-állomások a városban

A zágrábi állomások térképének forrása: http://www.nextbike.hr/en/zagreb/locations/

Budapesten a belvárosban kb. minden sarokra jut egy, míg a nagy buszpályaudvarok, így a Stadionok, a Népliget megközelíthetetlen Bubival. De nem közbringázhatunk egy ismerősünk elé Kelenföldre, vagy ingázhatunk naponta Újpest-Városkaputól a Váci úton lévő munkahelyünkig. Pedig ez utóbbi példánál maradva, ott fut a kerékpárút a vasút-, metró, és buszállomás mellett, alatt, végig a belvárosba. Egy állomás az Árpád hídhoz vagy a kerékpárosbarát Óbudára, és hétvégén kitekerhetnénk a rómaira, vagy hétköznap mehetek az IBS-re tanulni vagy a gázgyári irodacentrumba dolgozni. (No, jó a pesti megoldás életképesebb, mert Budán a Margit hídnál vége a Bubinak...)
Szóval a zágrábi állomáskiosztás számomra életképesebbnek tűnt, amivel tényleg ki lehet váltani a buszt, autót, akár még saját bringát is, mert a főbb csomópontok elérhetők vele.

Közbringák az egyetemi-nemzeti könyvtár előtt

A bringákon a szín mellet további különbségek is voltak a budapesti változathoz képest.

• csomagtartók
  Nem a sokat kritizált fix, kormánnyal nem mozgó, még gyakorlott bringásokat is megzavaró csomagtartókkal látták el a bicikliket, hanem a hagyományos, boltban kapható bringás sűrű szövésű, fémrácsos kosarakkal. Volt, amelyiken elöl, volt olyan, hogy hátul, és volt bringa, ahol mindkét helyen volt kosár. Választani lehet, attól függően, épp mennyit viszek magammal, most megyek bevásárolni, vagy épp most vettem meg a hétvégi gyümölcsadagot a piacon. Nem volt rajta viszont pók, vagy ilyesmi, amivel leköthetem, rögzíthetem a táskát.
• zár
  A bringához rögzített fix egyenzár helyett itt is a bemegyünk-a-boltba-és-veszünk-pár-számzáras-lakatot megoldást választották. Ez talán kevésbé biztonságos...
• reklámok
  A bringák hátsó kerekénél lévő "szárnyakon" különböző cégek hirdetései voltak. Plusz bevételi forrás az üzemeltetőnek.

A bringás infrastruktúra - a következő bejegyzésben.