Bicikli nélkül a vándorgyűlésre

Mégsem tekerünk le az idei vándorgyűlésre, Bajára, hanem vonatozunk :-( Kár...
Kevés az idő, mind előtte, mind utána: szerdán még egy másik könyvtárba megyünk, így kicsit bajos lenne csütörtökön a nyitó plenárison rendezett fejjel megjelenni, vasárnap pedig kezdődik egy tábor. Marad a vonat: Arra meg nem pakolunk bicajt, mert az nem az igazi. Pedig tavaly Szegedre tekerve direkt eltekertünk Bajára, megnézni a helyszínt, és mondtuk, hogy majd jövőre bicajjal jövünk. Sajnos mégsem. Pedig szerda reggel indulva pont leérnénk a kezdésre. Majd jövőre!

Könyvtárhasználat - vége a félévnek

Egy kis félévértékelő bejegyzés a 2010. tavaszi könyvtárhasználati kurzusról.
Több szakon és tagozaton van szerencsém könyvtárhasználatot tanítani. Hogy miért nekem, az egy külön bejegyzés témája. Az óraszámok eléggé változóak: 1x90 perctől a 13x90 percig terjedő skálán mozognak. Amit igazán oktatásnak érzek, kihívásnak és tanításnak az a 13x90 perc, amikor tényleg van lehetőségem megismerni  a hallgatókat, könyvtárhasználati szokásaikat.
A félév elején szemináriumi teremben voltunk: hagyományos zöld padok, székekkel, krétás tábla...
Mindig meglepődök, amikor miután beléptem a terembe az egész csoport feláll, és haptákba vágja magát. Ha valami, akkor ez elég messze van attól, hogy a tanár egy szinten van a diákokkal, segítőtársuk. Mindig jól zavarba jöttem a vigyázállósditól (épp csak a hetes és a jelentés hiányzott), úgyhogy hamar leültettem őket, a helyszínváltozással pedig ez is eltűnt.
Az első néhány elméleti óra után - amikor elcipeltem a fél könyvtárat  - már a hallgatók jöttek házhoz: a mi könyvtárunkra vonatkozó konkrét információk, a hivatkozás, katalógusban keresés stb. már könyvtári környezetben, az egyik olvasóteremben zajlott. Később pedig egy számítógépes teremben volt szó az adatbázisokról, ahol mindenkinek volt saját gépe.
Az említett, hagyományos, gyakorlati könyvtári témákon kívül az órákon volt szó az információs társadalomról, digitális és információs írástudásról, web2-ről. Az egyik legjobb élményem az a félévből, amikor az egyik fiú, aki a leghátsó sarokban ült, mikor a tárgyszavazás kapcsán a blogbejegyzések tageléséről volt szó, felcsillant szemmel kezdett figyelni és jegyzetelni.
A hallgatók közül többen rendszeres látogatói az OPKM-nek és több más könyvtárnak is. Könyvtárhasználat órája már szinte mindenkinek volt korábban, de alig emlékeznek valamire, és csak 1-2 alkalmas órákról számoltak be, még általános iskolás korukból.
Ami számomra mindig a legmeglepőbb az a beadandók tanáraik által elvárt "hivatkozási rendszere": a megírt szöveg után tüntessenek fel néhány könyvcímet... Úgyhogy a hivatkozással, forráskezeléssel kiemelten foglalkozunk mindig.

Hójelentés

avagy események a hókupac alatt:

Márciusban véget ért a konnektivizmus kurzus, ahol kissé viccesen, inkább némafilmként megélve követtem a videókat :-)
Hogy mi változott azóta? Mit tanultam belőle?
- egyre aktívabban használom a címkéket a GMail-ben. Ezt egyrészt a megnövekedett levélszám indokolta, másrészt eddig ez a magáncímem volt, most pedig szakmai levelek is megjelentek benne.
- megnövekedett GDocs használat
- lett sok ismerősöm a Facebookon (ha már az iwiwről lejelentkeztem), rákattantam a FarmVille-re - azóta már kezdek róla lekattanni is
-web2-es óra a könyvtárhasználatban, egy kis nosztalgiával, a hallgatók első számítógépes, internetes élményeivel
Nem a kurzus, hanem az MLIS 2. miatt ismerem, de akkor kezdtem aktívabban használni a moly.hu-t. És inkább szépirodalmat olvasni a vonaton, mint alkotni, bepótolni a hiányosságokat, megszüntetni a "gerincműveltséget". És jegyzetfüzettel, nyitott szemekkel olvasva tömegközlekedni, figyelve az észlelésekre :-)
Hirtelen (haha - kb. 2 hónapja írom ezt a bejegyzést) talán ennyi.
A hó elolvadása utáni terveim között szerepel a tananyagok részletes átnézése, elolvasása, feldolgozása. Várjuk a tavaszt! Ha már a madarak csiripelnek, legyen kevesebb dolgom kicsit...

Olvasói kreativitás

Épp kint ülök a tájékoztatásban, így rálátok az olvasókra is.

Az olvasóteremben háromszög formájú hasábokon vannak kint a feliratok: Csendet kérünk, Használat után a könyveket kérjük az asztalon hagyni stb. Az egyik olvasó épp ezeket a feliratokat hasznosítja újra. Ugyanis a laptopján gépel, és ezt a háromszöget használja könyvtámaszként. Ötletes! Fénykép helyett egy paint...

ETO

Eddig mindig csak elméletben hallottam, hogy az ETO egy nemzetközi rendszer, de most személyesen is megtapasztalhattam, hogy ugyanazok a számok, ugyanazokat a témaköröket jelölik! Jó volt ezzel szembesülni! Már korábban is voltam külföldön, meg könyvtárban is, de eddig sosem futottam bele az ETO-ba, meg nem is figyeltem, de most is csak az egyik helyen szúrtam ki.
A manchesteri Central Library nagy, kerek olvasótermében voltak ETO szerint elhelyezve a könyvek. Az eligazodást, pedig egy nagy tábla segítette, ahol betűrendben fel voltak sorolva a témák, mellette pedig az ETO számok.
A könyvtárak többsége a nagy feliratokkal jelzi, hogy melyik polcon mi van. Rengeteg média elemet tárolnak: videók, DVD-k és sok hangoskönyv.
Ami furcsa volt, hogy ruhatárra nincs szükség. Maximum kicsi zárható szekrények vannak, de azt sem kötelező használni: be lehet vinni kabátot, táskát - mind a kis falusi könyvtárban, mind nagy városi, mind egyetemi könyvtárban.
És kisebbek a katalóguscédulák.