Szabadulás a Bálna gyomrából

avagy az információs és digitális írástudás próbája.

A Bálna megnyitása alkalmából, 2013 novemberének egyik hétvégéjén az egyik informatikai cég szabadulós játékot szervezett.
Miután megnéztünk egy filmet a küldetésünkről, bementünk a kabinba, ahol különböző kütyük segítségével kellett 5 db 2 számjegyű kódot megtalálni. Segítségként papíron kaptunk egy szöveget, amin barátok beszélgetése volt olvasható. Az információkat különböző közösségi oldalakon, valamint az onnan elérhető képeken helyezték el. Így offline Facebook profil idővonalán, majd innen eljutva Pinterest, Google StreetView, FourSquare oldalakon kerestük a kódokat.
A kabinban egyszerre 6 ember volt bent, és 10 percünk volt vadászni előbb a kütyüket, majd a kütyükön a kódokat, így összehangolt munkára volt szükség - vadidegen emberek között.
A kódokat természetesen megtaláltuk.
A technikai eszközöket reklámozó, azt szabadulós feladatként eladó marketingfogás igazából nem volt más, mint a digitális és információs írástudásunk tesztje.

Az alábbi kompetenciáinkat biztosan használtuk: 

• infokommunikációs eszközök használata
• digitális írástudás
• szövegértelmezés
• lényegkiemelés
• információkeresés
• kooperáció

A kódok keresése során eltérő módszereket használtunk:
volt, aki a teljes szöveget végigolvasta
volt, aki csak a lényeges pontokra koncentrált
volt, aki a teljes idővonalat végigböngészte számjegyeket keresve
volt, aki rákeresett az említett információra
volt, aki pedig elkezdte a 2 jegyű számokat sorban, szisztematikusan beírni.

Könyvtárosok kézikönyve

Nemrég vettünk lakást, így lassan elkezdjük egyesíteni a magánkönyvtárainkat. 5 év után házasság után épp ideje volt, de mentségünkre legyen szólva, egyszerűbb volt kivenni a munkahelyünkről az adott könyvet, mint a saját példányainkhoz hozzáférni.
A Könyvtárosok kézikönyve 1-4. köteteiből is dupla sorozatunk van. Ahogy összehasonlítottam őket, feltűnt, hogy nem egységesek könyvészetileg: máshol szerepel az ISBN, a kiadás éve, kiadási adatok... Pedig ez pont lehetne ilyen szempontból is egységes.

Ryijyk könyvtárakban

A 2013-as Design Hét egyik programja a Néprajzi Múzeum ryijy [rüjü] kiállításán a Szálelvarrás nevű rendezvény volt.
A hagyományos finn szőnyegeket, azaz a ryijyket bemutató magángyűjtemény a Néprjazi Múzeum második emeletén vendégeskedik 2014 januárjáig. A földszintről hatalmas gombolyagról letekeredett fonal vezet fel a lépcsőkön a kiállítás első termeihez. (A gombolyagot igazából sárga-fekete csíkos figyelmeztető műanyag, ragacsos szalagból tekerték, de nagyon ötletes és szemléletes, figyelemfelkeltő.)

"A ryijy az északi országokra jellemző speciálisan csomózott szőnyeg, amely eredetileg az állati bundát volt hivatott imitálni, és melegítő, védelmi funkcióval készült. A finneknek a ryijy a melegséget, bolyhos puhaságot jelenti még akkor is, ha ma már közel sem eredeti funkciójában használják, hanem a lakáskultúra szerves része lett" - olvasható a Néprajzi Múzeum honlapján a kiállításról szóló ismertetőben.

A kiállítás utolsó tablóin a ryijyk mai felhasználására is mutatnak példákat, ahol könyvtárak is szerepelnek.

1. " A Seinäjoki könyvtár tervezői kisebb >>barlangokat<< és mélyedéseket álmodtak a falakba, ezeket teljes egészében ryijy [rüjü] anyagokkal bélelték ki."
2. "A nagyméretű ryijyk sokszor közösségi terekbe kerülnek. Nina Nisonen munkája, a Vannak más szavak is a helsinki Egyetem könyvtárának előadótermében látható."

A kiállítás 2014. január  5-ig még látogatható, az MKE kártyát ismerik, és erre a kiállításra ingyenes belépést biztosít.

Gyommúzeum

Egy újabb hol járunk? Ezúttal azonban nem könyvtár, hanem múzeum. És nem ottfelejtett könyvtári felirat, hanem egy ottfelejtett múzeum.
A bejárat:

Még a kerítést is a múzeumhoz alakították:

[Még mindig nem tudom, hogyan lehet a képeket forgatni...]

Az udvaron a növényzet uralkodik:

Könyvtárosok és könyvtárak az Olvasás Éjszakáján

... avagy akikkel összefutottunk.

1. A hivatalos megnyitó előtt az első könyvszakmai beszélgetés a könyvtárak és a könyvtárosok szerepe az olvasáskultúrában témakörben zajlott, Könyvtárosok - a KELLÓ szerepe a könyves kultúrában címmel.
   Amellett, hogy a végére kisebb vita alakult ki a kistelepülési könyvtárak helyben, a polcon tartott állományának méretéről, sajnos kissé reklámízű volt. KELLÓ reklám. A bevezetőben a szakkönyvek könyvtári szerepének megerősödése, a könyvtárak szerepe a szakkönyvek elérhetőségében került szóba, ami többször visszatérő téma lett, de talán az e-könyvek, az e-könyvek könyvtári szolgáltatása aktuálisabb lett volna. És nagyobb darázsfészek is...
   A beszélgetés résztvevői:
   Ramháb Mária (az IKSZ alelnöke, a kecskeméti Katona József Könyvtár vezetője)
   Gál Katalin (a Vince Kiadó vezetője, az MKKE elnökhelyettese)
   Arany László Tamás (a KELLÓ vezérigazgatója)
   Moderátor: Lelkes Lajos (a Mezőgazda Kiadó egyik ügyvezetője)
2. Szintén Kecskemét, a Katona József Könyvtár és könyvtárosai játékokkal készültek.
1. 6 betűs szavakat 2x3 betűsre vágtak szét, ezeket kellett összepárosítani (általában nem szótaghatáron vágták szét)
2. betűrendbe rendezett szótagok, majd ezekből felváltva lehetett letakarni az egyes szótagokat, értelmes szavak kirakva. Az nyer, akinek több korongja van a táblán, hosszabb szavakat talált. Tematikus lapok voltak: településnevek, hangszerek, sportágak, férfi keresztnevek)
3. saját fejlesztésű európai uniós kártyajáték EU-s kvízkérdésekkel
3. A könyvtári játékoknál nem csak mi voltunk az egyetlen könyvtárosok, de a másik asztalnál ülő kollégáknak csak a hátát láttuk.
4. Könyvszaglászás
   Itt az illata alapján lehetett megtippelni, mennyi idős az adott könyv. Amíg a vállalkozó kedvűek szagolgattak, a biblioterápiáról is beszélgettek - többek között Emőd Terézzel, a PIM könyvtárosával.
5. személyes, könyvtáros ismerősök

Összességében jó volt, de több kérdés is maradt bennem:

• vajon miért a kecskeméti és nem a sok budapesti könyvtár egyike vett részt a budapesti rendezvényen?
• és egyáltalán a könyvtárak alig képviselték magukat a rendezvényen. Hol voltak?

Könyvtár éjjel-nappal

1999-ben a Gödöllői Városi Könyvtár (akkoriban még így hívták), a régi, földszintes épületében ilyen címmel rendezett könyvtári éjszakáját.

• a folyóiratolvasóban szamovárból jött a forró víz a teához, mellette sütemények, kekszek és szendvicsek
• a kutatóteremben Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? című novella felolvasása a férfi könyvtárostól, majd könyvtárosok olvastak fel kedvenc műveikből
• a titkos átjárón megközelíthető gyerekkönyvtárban filmvetítés (A nagy Lebowskyra emlékszem)
• a kutatóteremben néha leültem Jane Austen: A klastrom titka című könyvével (a sárga szövetborítós, régi Európás kiadás volt, amit akkor kezdtem el, de végig végül nem olvastam)
• minden résztvevő kapott egy agyagmedált a rendezvényről, rajta egy fél nap és egy fél hold, a Könyvtár éjjel-nappal felirat és a dátum
• mindenhol mécsesek
• hajnalig jó hangulat

Kb. ennyire emlékszem, meg arra, hogy tényleg reggelig tartott, mert nem kellett sötétben hazabandukolnom.
Valamikor később, az új épületben is volt egyszer ilyen éjszaka, de az csak 11-ig, éjfélig tartott, kevésbé maradt meg bennem, csak a könyvtárosok felolvasásaira emlékszem, de csak arra, hogy olvastak, a mire már nem. Mégiscsak az első volt az igazi. Nem akkor döntöttem el, hogy könyvtáros leszek, de egy nagyon kellemes élmény volt a könyvtárról és a könyvtárakról.
Mostanában pedig egyre többször jut eszembe az az 1999-es éjszaka. Most, hogy a könyvtárak is szeretnének saját "Múzeumok Éjszakáját". Ami eddig is volt, de most nagyot és országosat. Az iskolai könyvtárak éjszakája már szerveződik.
Én pedig eldöntöttem, hogy megkeresem azt az agyagmedált.
(Meg a gyerekkönyvtár aranyos sárga-barna rajzos ismertetőjét.)

Egerbe tekerve

Pécs és Győr után az egri vándorgyűlésre is biciklivel mentünk. Pécsre tekerve minden település tábláját fotóztuk le útközben, idén a könyvtárakat. Ezeket azonban külön nem kerestük meg, csak ha szembejöttek, az útvonalunkon helyezkedtek el, akkor lekaptuk őket. (Bár, volt olyan terv, hogy mindegyikbe bemegyünk, és kérünk valami beírást, pecsétet, hogy tényleg jártunk ott. Ez végül nem valósult meg, de alig láttunk könyvtárat, amelyik július közepén nyitva lett volna.)
Akkor a könyvtárak, avagy újabb, ezúttal rejtélyek nélküli hol járunk.

1. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Rákoscsabai Könyvtár
2. Lázár Ervin Városi Könyvtár, Pécel (csak elsuhantunk egy tábla mellett, amely azt mutatta, merre van a könyvtár, így fotó nem készült)
3. Jókai Mór Városi Könyvtár, Isaszeg

4. Karácsondi Ady Endre Községi és Iskolai Könyvtár

5. Wass Albert Könyvtár, Detk
   
   

6. Műemlékkönyvtár, Kisnána

És a végére, az idei útvonalunk:

Bocsánat a fektetett képekeért, de eddig még nem jöttem rá, hogyan lehetne megfordítani...

Gondolattérkép a takarításban

A pünkösdi hétvége egy részét Dömösön töltöttük, ahol szombat délután a hegymászós kirándulás helyett valami pihentetőbbet terveztem. Igen ám, de a szobakulcsom hegyet mászott, így nem tudtam a nálam lévő, elcipelt, nehéz könyvet elolvasni és bejezni. Helyette kerestem mást, és Birgit Schilling · Bianka Bleier: Háztartási tűlélőkönyvére esett a választásom.
A háztartásvezetést a cégmenedzsmenthez hasonlító, a házimunkák szervezését bemutató, leíró kiadvány bevezetőjében az időrabló tevékenységeket vették számba. Ezek felfedezésére, elkerülésére pedig nem más szerepelt, mint a gondolattérkép. A szerzők javaslatai alapján gondoljuk végig, írjuk le, hogy milyen feladataink vannak, mit szükséges elvégeznünk, milyen területekre osztható a házimunka, mit tudunk kiszervezni a család többi tagjának.
Végiggondoltam, lerajzoltam papíron, majd a mindmeister alkalmazással elkészítettem a lakásunk jelenlegi helyzetét, a költözés utáni állapotot. A mindemeister - regisztráció után - ingyenesen használható, és az üres laptól kezdve projektek, megbeszélések tervezésére, SWOT analízisre, brainstormingra és to-do-list készítésére is beépített sablon található benne. (Az ingyenes regisztrációval 10 gondolat/téma/fogalomtérkép készíthető benne.)
Íme a tennivalók listája - a saját háztartásunkra alkalmazva.

Egy halom utcatábla

Újabb érdekes utcatábla, azaz teljes utcatáblahalom, a megmaradt, közepesen, nagyon és nem rozsdás, valamint leszerelt táblák az omladozó ház falán. 

A helyszín kevésbé kérdés, hiszen a cím kétszer is szerepel a fotón:

• a könyvtár tábláján az 1990 utáni és jelenlegi utcanévvel
• fölötte a fekete négyzeten pedig az 1990 előtti, Rudas László szerepel

A táblák közül legjobb állapotban a könyvtáré van, talán ez költözött ki utoljára...

htk01 élőben és zanzásítva

Nemrég személyesen is volt alkalmam kulcsit, azaz Kulcsár Zsoltot élőben is hallani, amint a konnektivizmusról, pontosabban a konnektivista alapon szervezett htk01 képzésről beszélt.
Jól jött az ismétlés és az újra átgondolás, valamint ismét megerősödött bennem, hogy végre alaposan átolvasom, megnézem a 2010 tavaszi képzés anyagait. Anno a blog ennek a képzésnek a hatására indult be, bár az előadásokat csak kevésbé tudtam követni, a képzésen csak hellyel-közzel vettem részt.
Az előadásban/workshopon a képzés bemutatása mellett főleg a laza kapcsolatokról, a Twitterről esett szó,  ez utóbbi összehasonlításban a Facebokkal, de előkerült még a moly, rukkola is.
A könyvtárhasználati órákon a moly a közös katalógusokkal együtt szerepel, és előkerül a rukkola is. A hallgatók és az előadás hallgatói körülbelül azonos arányban ismerik a moly-t, a résztvevők kb. 10%-a ismerte, használta. Meglepő volt azonban az előadás résztvevői között a sokkal fiatalabb rukkola ismertsége: kb. 50%-os.
Az előzetes felmérésben szerepelt a Google Reader is, ami azonban már alig - még éppen működik. De nem került szóba, hogy mit lehetne helyette...
Az előadás adott gondolkoznivalót, és a szerda utáni hosszú hétvégén pedig több eleme is visszaköszönt:

• ismerős ismerősén keresztül kapott valaki jó lehetőséget - hallottuk egy élménybeszámolóban
• elolvastam egy takarítós, háztartásszervezős könyvet, amelyben a gondolattérképet is alkalmazták - erről bővebben a következő (Gondolattérkép a takarításban című) bejegyzésben
• és amúgy is a laza kapcsolatainkat építettük, 
• miközben közös ismerősökre is leltünk (8 kézfogás).

Utcatábla

Ez a bejegyzés is a hol_járunk címkét kapta, ám itt nem kérdés sem a helyszín, sem a tábla kora, hiszen mindkettő pontosan szerepel rajta.

Budapest, VII. Kerület, Erzsébetváros, Garay utca

1948

Ezért is érdemes néha felemelni a fejünket és más szemmel nézni az ismerős utcákat és helyeket.

Okostelefon a mindennapokban

...avagy tapasztalatok és gyakorlati használat - másoktól.

1. jegyzetelés helyett
   A hallgatók legtöbbje még csak ismerkedik az egyetemi e-learning portállal, ahol a könyvtárhasználat kurzus is zajlik. A bejutás, használat nem megy még olyan egyszerűen.A kurzushoz tartozó beiratkozási kulcsot így meg is mutattam a kivetítőn. Az egyik diák pedig nem leírta a füzetébe, hanem kissé előrelépett és lefényképezte a képernyőt a telefonjával.
2. munka ellenőrzésére
   Éppen a főportán vártam valakire, amikor befutott az ingyenes napilapot kiszállító emberke. Kirakta az újságot az erre odakészített tartóba, majd lefényképezte. Ezzel igazolhatja, hogy az újságot valóban kihelyezte, hiszen a felvételen látszik a helyszín és a készítés ideje is.
3. MTMT-hez
   Publikációkat és idézőket kellett az egyik oktatónak ellenőrizni és jóváhagyni. Sajnos nekünk nem volt meg minden keresett dokumentum, így a hiányzók egy részét az oktató lefényképezte az iPhone-jával, majd PDF-et generált belőle és elküldte e-mailben.

Impressziók a könyvfesztiválról

avagy a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - csak röviden.

1. Beszélgetés részlete: Ez a könyvbemutató a Hess András [ejtsd: Hess András] teremben lesz.
2. Kvízlap részlete: Az alábbiak közül ki volt Gárdonyi jó barátja? ... b) Csokonay Vitéz Mihály ...

Baross utca 112. - Budapest100 - 2013

2013-ban immár harmadszorra rendezték meg a 100 éves budapesti házak ünnepét. Idén nem voltam túl sok épületben, ám a Baross utca 112-ről a vezetésnek köszönhetően sok mindent megtudhattam.
Az épületet a Komor Marcell - Jakab Dezső építészpáros tervezte, ám alig maradt meg az eredeti elemekből. A második világháborúban a tető sérült meg, míg 1956-ban az 1. és 3. emelet kapott belövést.
A bejárat mennyezetén tulipános díszítés, a főlépcsőház ablakai, 1-2 lakás ajtaja, valamint a padlócsempe (már ahol épp látszik, mert megkopott, összetöredezett a vékony betonréteg, amivel leöntötték) mutatja, hogy valaha ez az épület is díszesebb lehetett.
A bejárati csarnokban látható a megmaradt csengőtábla, amelyen a legkorábbi név az 1970-es évelből származik.

Az épület azonban a terveiben is különleges, hiszen a földszintre 1913-ban egy mozit terveztek, mi végül sosem valósult meg. Továbbá a fő- és cselédlépcső egymás mellett található, nem az épület két külön sarkában - bár a cselédlépcső keskenyebb és nyitottabb, de ott van közvetlen a másik, díszes lépcsőház mellett.
A hatodik emeleten egy műteremlakás található, amelynek lakója 2008-ig Vay Ilus színésznő volt. Az életét bemutató könyvben (Vay Ilus: Miközben bohóckodtam, Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2006.), pedig az utolsó otthonának helyet adó ház is szerepet kapott.

A vezetést nem egy lakó, hanem a Budapest100 egyik lelkes önkéntese tartotta, aki kicsit beavatott a rendezvény kulisszatitkaiba is, azaz honnan tudják, melyek a 100 éves épületek.
Körülbelül ősszel beülnek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba, ahol megtalálható a Magyar Építőművészet című folyóirat. Ebben a lapban megjelentek az engedélyt kapott helyrajzi számok. Ezeket kiírják, majd Budapest Főváros Levéltárában elkezdik a kutatást, ellenőrzik, hogy az engedélyt új épület, vagy hozzátoldás kapta, ki a tervező, milyenek az eredeti tervek.

Százéves házak (és könyvtárak) ünnepe

A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) és az OSA archívum tavasszal megrendezi a 100 éves házak ünnepét. A éppen centenáriumukat ünneplő házak, azaz lakóik pedig mindenféle érdekes programokkal készülnek. Be lehet járni a házat a pincétől a padlásig, megismerve egy kicsit a történetét, és rácsodálkozni a gyönyörű épületekre.
2012-ben így néztük meg

• a Palatinus Házak alagsorában lévő premontrei kápolnát (Szent Ágoston kápolna), 
• az egyik Palatinus Ház udvarán a Szeressétek Ódor Emiliát! című filmet, 
• a kilátást egy közvetlen a Duna-partján álló ház erkélyéről a szemben lévő Gellért-hegyre, 
• a Kúriát, azaz az Igazságügyi Palotát, azon belül az elnöki fogadótermet, valamint a rabmegőrzőt, 
• festettem üveget a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumnak helyet adó Schiffer-villa szecessziós díszei alapján
• jártuk be az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumot, és gyönyörködtünk a kilátásban a szabadtéri tornateremnek használt tetőteraszról, valamint (hogy a szakma se maradjon ki) az iskolai könyvtárat.

Ez volt tavaly, de a programot idén is megrendezik, lehet válogatni, és felfedezni a 100 éves házakat 2013.április 6 - 7-én.

A tavalyi képeket meg keresem...

Sikerdokumentum

Van egy angol szótárunk. Ez nem lenne nagy szám, hiszen mégiscsak könyvtár vagyunk, az a minimum, hogy vannak szótáraink. De ez a szótár különleges és érdekes.


The Compact Oxford English Dictionary a címe, maga a kötet pedig egy hatalmas dobozból áll. A dobozban pedig benne van egy hatalmas, 2402 oldalas, 36 cm gerincméretű könyv, egy kis füzet és egy nagyító. Ugyanis hatalmas méretei ellenére a benne lévő szöveg mikroprint nyomtatással készült, azaz egy oldalára 9 oldal szövegét nyomtatták.
Ez a dokumentum szokott lenni a példa arra a nyomtatott, papír alapú dokumentumra, amelynek használatához közvetítőeszköz szükséges. Általában az órákon is sikere van, ám a legnagyobb lelkesedést talán most váltotta ki egy olvasóból.

Érted is, amit olvasol?

A teljes féléven keresztül futó könyvtárhasználat kurzusokban a közös katalógusokat, elektronikus könyvtárakat bemutató alkalmon nem én [a tanár] mutatom be az adott oldalt és a benne való keresést, hanem a hallgatók kapnak kb. 15 percet, ami alatt megismerhetik, rájöhetnek a működésére, tartalmára, majd ezután ismertetik a projektoros gépnél a többiekkel. A feladat elvileg nem teljesen ismeretlen számukra, mert az előző órán bemutattam már a könyvtár saját honlapját és katalógusát, valamint a hallgatók a feldolgozást segítendő kérdéseket, szempontokat is kapnak a 15 perc elején. Jellemző, hogy az ismertetésnél nem a saját szavaikkal, fogalmaznak hanem felolvassák az oldalon található, az adatbázist, katalógust ismertető szöveget.
Az egyik hallgató épp a Digitális Irodalmi Akadémiát, a DIÁ-t mutatta be társainak:
 - Az oldal az alábbi írók életművét tartalmazza – mutatja a DIA kezdőlapján az írók felsorolását.
 - Megtaláljuk-e az oldalon Szabó Magda összes regényét? – kérdezek vissza.
 - Hát, ö, nem – válaszol a hallgató gondolkodás után.
Mi van? Az előbb mondta, hogy életműveket tartalmaz. Ő mondta, nem én, volt ideje egy kicsit keresni az oldalon, megismerni és eldönteni, hogy mit is mond róla, meg amúgy érettségizett, voltak magyar órái is, tudnia kellene, hogy mi az az életmű… Na mindegy, végül megbeszéltük, tisztáztuk az életmű fogalmát, a hallgató javította válaszát.
Ez volt az az esemény, amely egy korábbi egyetemi emléket eszembe juttatott.
Vizsgaidőszak, vizsga utáni beszélgetés az egyik évfolyamtárssal:
 - Jogszociológiai aspektusból a jog ontológiailag imperatív-attributív emóció - mondta ő. [A pontos mondatra nem emlékszem, így szabadon behelyettesíthető egy elég hosszú, sok szakkifejezést tartalmazó mondattal.]
 - Te ezt érted? - kérdeztem vissza.
 - Nem, de már több tárgyból is megkaptam az 5-t erre a mondatra - felelte teljesen nyugodtan.
 - Ó... - döbbentem meg.
Szóval, nem kell érteni, nem kell alkalmazni, elég, ha vissza tudja mondani ugyanazt, ez elég az ötöshöz, a sikeres vizsgához, a jó teljesítményhez, szóval az előrehaladáshoz...
És mi van azzal, hogy érteni is kellene, alkalmazni, beépíteni a meglévő információk közé?
A könyvtárhasználat kurzusok során törekszem az alkalmazásra, a gyakorlati használatra. A kialakult szokás szerint a hallgatók 2 ZH-t írnak a félév során: egy elméleti és egy gyakorlati ZH-t. Az elnevezés kissé megtévesztő, mert mindkettőben inkább az ismeretek alkalmazásán van a hangsúly, de az elméletiben még előfordulhatnak tisztán megtanulható kérdések, valamint a helyettesítő karakterek és logikai operátorok még keresőfelülettől függetlenül, önállóan jelennek meg. A gyakorlati ZH-ban már adott felületen kell keresni, megadott keresőkifejezésekkel és szűkítési szempontokkal. A válaszhoz pedig szükséges a találat értelmezése is. Tehát nem magolniuk kell, hanem keresniük kell a felületeken, használni az oldalt. Ez sokszor nehezebb is lehet. Meg is kaptam a félévi értékeléskor, hogy a 2., gyakorlati ZH nehezebb volt...

Fácsé

Furcsa dolog a Facebook. Nem lógok rajta sokat, úgy érzem rengeteg időmet elveszi.
Így aztán jól meglepődtem, amikor beléptem és egy rólam készült fényképet én akkor láttam először, 8 ismerősöm meg már lájkolta is...
A képet nem én töltöttem fel, így nem én raktam fel az információt, nem is rossz kép, mégis furcsa volt. Szabályozhatatlan.

Hová rejtettük?

Újabb félév kezdődött, a könyvtárhasználat kurzusok pedig bevezető, elméleti órákkal kezdődnek mindig. Mi is az a könyvtár? Mitől könyvtár a könyvtár? Milyen típusai lehetnek? Milyen volt régen és milyen lesz a jövőben egy könyvtár? Milyen dokumentumokat gyűjt? Milyen szolgáltatási vannak? Milyen jogai és kötelezettségei vannak a használóknak?

Körülbelül ezek az elméleti kérdések merülnek fel a félév elején, az első órán ezeket beszéljük át.
A könyvtárak különböző szempontú csoportosításai alapján pedig szóba kerül a méret is. A számok, adatok elmondása után (10.000 könyvtári egység alatt kicsi, 100.000 könyvtári egység fölött nagy, közte pedig közepes méretű a könyvtár) mindig szavazunk, hogy a mi könyvtárunk melyik csoportba tartozik. Tegnap 8 szavazat érkezett a kicsi, 8 a közepes és 0 a nagy könyvtárra. Pedig ez utóbbi volt a helyes válasz. Mikor a gyűjtemény méretét elmondtam az egyik diák kifakadt:
Akkor hová rejtettük őket?

Milyen könyvtár a hol is?

Egy újabb forgalmas budapesti hely, ahol egy kissé hiányos és megkopott felirat hirdeti a könyvtárat. Na de milyen könyvtárat és hol is hirdeti? És hol is található ez a könyvtár?

A válaszokat kommentben várom.